|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,230
|
|
Szememben megannyi kínzó érzelem,
Szikrákat hányva ordítok szűntelen,
Hangomat elnyelik a kéklő fellegek,
Egy nap tudom oda úgy is elmegyek.
Könyű lépteimet,elnyelik az árnyak,
Suttogva fülembe, mindig vissza várnak,
Remegő lelkek, sírva nevetnek,
Mint befáslizott múmiát élve eltemetnek.
Ébredni kéne, nyomasztó az álom,
Nyitva a szemem, de szó nem jön a számon,
Felriadok könnyek közt, sírva-nevetve,
A lelkem ébren száll, testembe temetve.
|
|
|
- január 15 2010 19:25:14
Tetszett! Remélem vidámabb lesz a legközelebbi ébredés!
Szeretettel:Vali. |
- január 15 2010 21:05:11
zeneileg megoldott - álom-reál... |
- január 16 2010 11:54:46
Szép ez a "viaskodás".
Szeretettel
Emese |
- január 16 2010 16:31:51
Gyönyörű képek! Ismerős érzés!  GRATULÁLOK a versedhez! |
- január 16 2010 18:38:36
jó, hogy felébredtél, s jött szó a szádon, mert remek lett a versed! Jampa |
- január 16 2010 19:06:14
Sírva-nevetve: az utóbbi jobb az előzőnél. Gondolom, azért nevetve (is), mert utólag csak mosolyogsz az egészen..Ez a jó az álomban, még ha rossz is
Gratulálok versedhez! |
- január 16 2010 21:18:16
Kedves Vali!
Nagyon szép a versed, álmod élethűen megfestetted.
üdv:gufi |
- január 17 2010 19:47:58
Érdekes ébredés. Jó lett a versed. |
- november 10 2012 21:50:39
itt is ledöbbentem! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. november 03. kedd,
Győző napja van.
Holnap Károly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
