|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Sárga falevelek
zizegve hirdetik,
Vége a nyárnak
az ősz következik,
A forró hangulatot
mélységekbe nyomja,
Fekete fellegek
a napot eltakarva.
Az elmúlás érzése
felkavarja lelkem,
Elmúlt pillanatok
kóborolnak bennem.
Hova lett a nap
a fülledt éjjszaka,
A zöldelő világ
az eső illata.
Reszkető levelek
várják végüket,
Elszáradt avarban
nem lelik helyüket.
Szél kavarja
őket jobbra-ballra,
Bennük végzetes
mély sebeket hagyva.
Ki értheti meg
a természetet,
Az örök körforgást
-e rövid életet.
Mit miért követ
s, hogy mikor,
Minden s mindenki
csak egy esélyt birtokol,
S ha eljön az óra
végleg porba hull... |
|
|
- január 20 2010 19:37:39
Kedves Vali!
Természeti hasonlatod nagyon szép lett és mély gondolatot festett képekbe
Gratulálok! |
- január 21 2010 09:23:50
Kedves Vali!
Versedben szépen párhuzamba állítottad a természet és az emberi élet körforgását.
Tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 21 2010 10:11:36
Kedves Vali!
Nagyon szép lett,ügyesen megírtad.
Szeretettel:Gyula |
- január 21 2010 16:44:49
Szép a versed.
Mi is levelei vagyunk a Földnek.
Szeretettel Joli |
- április 04 2011 13:50:47
Kedves Vali! Nagyon szép képekkel megírt versed, mély gondolatokra sarkall! Szeretettel gratulálok, jó volt olvasni. Piroska |
- január 28 2012 14:05:06
Kedves Vali!
Szép lírai versedhez Gratulálok! |
- szeptember 20 2012 09:40:43
A Természet egy csodamalom! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 15. kedd,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
