|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
ajkamra kékülő reményt
szorítok nehéz homlokodra
lélegzetedben elcsitul a tél
- milyen szép a szíved -
ahogy körbefonsz magaddal
s ma benned olvadó enyém
pedig zord hideg kopogtat
ablakunkat ostoros fagyok verik
félelmek kútján felbuzognak
virrasztó-jajukkal árva éveink
de nézz szabad kezemre
újraírlak adlak:
tisztuló betűkből sarjadó szavaknak |
|
|
- január 30 2010 12:07:22
Ó de szép gondolatok!
A megbékélés sokszor hozhat zamatos gyümölcsöt...
Példaértékű ahogyan megkeresve a legodaillőbb kifejezéseket, egészen tömören tudsz érzéseket kifejezni.
Én erre képtelen vagyok ezért nagyra tartom az ilyen verseket.!
Szeretettel. szisz |
- január 30 2010 13:15:43
tényleg nagyon szépen írtad meg Barbi |
- január 30 2010 13:49:38
Szép szavaid írják az érzéseidet |
- január 30 2010 13:54:43
Nekem a remény és a félelem különös harca a versed, egy olyan harc amely nem hangos csatazaj....csupán finom, félénk , féltéssel-teli bizakodás...egy megtisztulás...amikor a hullámoktól még nem láthatunk le a tó, kristálytiszta aljára...
Gyönyörűség!!!
Szeretetem
szí. |
- január 30 2010 14:14:08
Tiszta szavak, tiszta érzések.
Valahol itt kezdődik a versírás, többek között, gratula
Szeretettel Joli |
- január 30 2010 16:00:57
Az újrakezdés nagyon nehéz....mindig adsz valami újat a szavaiddal, valami mélyről jövő "AHA" élményt, köszönöm,.
Maryam |
- január 30 2010 16:32:04
feltörő forrás!!!! |
- február 01 2010 10:05:28
köszönöm. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 27. kedd,
Szabina napja van.
Holnap Simon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
