|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Már csak önzésünk könnye mosdat.
A képzelet áldozat-szelídre fest
mártírhomlokunkon egy-egy zord jelet.
A lét sötétje roskad házainkra,
s mint abroszon szerteömlő tinta
foltjaink maradnak: moshatalanok.
Bár lehetnénk együgyűk vakok
részegek, vagy folyton elfelejtők!
Vagy csudaizmainkkal áthágnánk a lejtőt
és nem szipogna be
torz tükreinkbe törve
a múlás rettentő szele.
|
|
|
- február 01 2010 12:56:24
formai szépségbe forrasztott - vágyakba menekítendő keservek |
- február 01 2010 13:38:45
Kedves Barb!
Szimbólikus értelmű versedet egész jól meg lehet érteni.
Ha már nem tudjuk lemosni a foltokat (ami sokféle lehet): becsületünkön esett, más becsületén esett, stb.stb. akkor legalább lennénk vakok, hogy ne kellene látni.
De talán ennél is jobb lenne, ha nem maradna folt sem az abroszon, sem a becsületen.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- február 01 2010 16:12:55
Elég ha annak néznek minket 
Kifejező és mai stílus.
(Ica, moshatatlan, foltos marad, nem tudod kimosni )
Szeretettel Joli |
- február 01 2010 16:36:20
Köszönöm szépen!
Igazad van kedves Ica, kimaradt egy betű, és köszönöm Joli, hogy segítettél kibetűzni.
Kérnék javítást ez ügyben, ha tudnám hogy kell...:-)
szeretettel: Barbara |
- február 01 2010 17:07:52
Nagyon szépen megfogalmaztad. De jó lenne mégis egy kis reményt látni!
Szeretettel, hubart |
- február 01 2010 18:29:01
Kedves Barb, kis versed rettentően NAGY..Gratulálok! |
- február 02 2010 14:49:03
hát ez eszméletlen jó lett... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 08. péntek,
László napja van.
Holnap Emőd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
