|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Szólnék, de már csak a csend válaszol
Vágtató lovakként dübörögnek a gondolatok
Körülöttem minden úgy zakatol
Szívem őrülten ezt ordítaná:
Érzéketlen világ! - már nem nyílik érzéki virág…
Nem halljátok a rémült s.o.s.-t?
Kegyetlenségnek nincs gát építve
A vadon nem rejtett keblébe puha, zöld tisztást
Csak kínzó csend, s szúrós vadrózsák
Eleven húsom ők szúrják, sebzik
Mint meglőtt madár, vagy sánta kutya, kínban vergődve
A tehetetlenség vad foglyaként
Nem hív, nem szól, nem válaszol senki
Egyedül, magamba roskadva kínoz a némaság
Szavak fojtanak kimondatlanul
Nincs egy szív, ami megkönyörülne
S végre, mint útszélen fetrengő beteg állatot
Szánva rám nézne, meggyógyítana…
Ha vér a vérből kutyául bánik
Egymással, mit is várhatsz egy lelketlen idegentől?
Jó szó balzsamként hatna torkomra
De ez az, ami nincs!- Szavat hord a szél…
Egy ember, ki a fagyott szólamokat előcsalná
A segélykiáltásnak nincs füle…
Fekhetsz sebzett állatként az úton
Keresztülhajtanak rajtad, otthagynak, mert az élet
Nem más: cserbenhagyásos gázolás…
|
|
|
- február 06 2010 09:47:35
Versed jól megírt, kétségbeesett jajkiáltás. Reméljük, hogy nem a kihalt pusztába...
Üdv, hubart |
- február 06 2010 11:34:45
Kedves Ekome!
Szívettépően írtad meg a mai kor emberének fásult közömbösségét..Ebben a rohanó életben nem számít csak az érdek..- vagy lassan már az sem..Emberek állattá fajulnak
Mégis kívánom, hogy elérjen valami szebb és nemesebb tapasztalat
Szeretettel, bZs |
- február 06 2010 14:54:19
Minden szavad kiabál...bocsáss meg neki!
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 12. hétfő,
Pongrác napja van.
Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
