|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Kósza foszlány; szellődarabka,
Hátán dalt hordozván,
Mint ajkakról kélt legenda
Viharzik be hozzám.
A Rajna fölött, Hold-udvarban,
Fagyvirág-kert fénylik,
Az estbe fordult hegyen túl
Régi rege rémlik.
Hegyeknek alant, föld-szigetkén,
Bükkfa árnyékában,
Varázsporból alak lép ki
Árnyak nyomdokában.
Ezüstleány; a leggyönyörűbb,
Testet öltött fantom,
Éter-torkán dallamot sző
Szívfacsaró hangon.
Apró ladik, sodródik velem,
A dal megbabonáz,
Az égen kihúny egy csillag,
S volt-lelkemre vigyáz.
Néhány deszka-emlék lebeg még,
S zokog a Loreley,
Majd utánam jő, visszahúz,
Míg vakon sír a táj.
|
|
|
- február 28 2010 22:35:49
hajótörött s Loreley - maga is hajótörötten.. |
- március 01 2010 02:29:12
Szép!! ( |
- március 01 2010 06:52:25
Köszönöm!
De azért egy csöpp optimizmus is van benne: visszahúz. |
- március 01 2010 08:07:32
Gyönyörű a versed. |
- március 01 2010 12:38:56
Köszönöm! |
- március 01 2010 17:06:17
A Loreley legenda megihlette mind a német népköltészetet, mind a klasszikusokat. Magyar költőről nem tudok, ilyen téren szerintem úttörő vállalkozás. Szépen sikerült! |
- március 01 2010 18:39:58
Nagyon szép hangzású, a témához méltón klasszikus |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 23. péntek,
Köztárs. napja, Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
