|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Pilláim emelném, mozdulni nem akar,
betelik a képpel, mit magának takar,
mikor lecsukódott bent ragadt a fényár,
hajszolom, kergetem, ébredni kéne már.
Éppen elmerengek egy felhő alakján,
mint atyám fejét látnám, épp oly borostás.
Hallom, hogy távolról a nevem kiáltják,
kétkedem, földi hang, avagy a túlvilág.
A szavak szelíddé válva pattognak át:
- legyen erős, üzenték, szerette halálát.
Felnézek az égre, nincs ott már a felhő,
magamtól kérdezem, mit hoz még a jövő.
Szemem csatornái kiapadtak régen
könyörgöm, folyjon egy cseppentésnyi könnyem,
belül patakokból szélesedett tenger,
rejtem márványarcom, kemény erőt mímel. |
|
|
- március 02 2010 17:43:43
Meghatóan szép.
Szeretettel Joli |
- március 02 2010 21:10:20
Kedves Pirike!
Nagyon tetszett a versed!
Szeretettel:Vali. |
- március 03 2010 03:32:46
Szép!!Gratulálok!!! |
- március 03 2010 07:11:31
Szomorúan szép, múltba merengő vers.  |
- március 03 2010 16:55:23
Kedves Jolán, Vali, Marianna és Heaven köszönöm, hogy olvastátok.
Szeretettel Pirike |
- március 04 2010 13:01:59
Kedves Pirike nagyon megható a versed.
A szeretett és elveszített emlékére. Nagyon szép.
Szeretettel,Korin |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 28. szerda,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
