|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Csak játszom a szerepemet.
Mint rossz ripacs, letűnt komédiás.
Kin átszáguldott az idő,
lelkén hagyva sáros lábnyomát.
A nagy szerepeknek már vége, tudom,
csak jutalomjáték, mi hátra van,
taps, virág sohasem járt,
és soha nem éltem meg az álmomat.
Voltak apró fények a sötétség egén,
néha kitisztult az égbolt s átragyogott a Nap,
majd szürke homály takarta el.
Úgy éreztem magam, mint koldus, ki alamizsnát kap.
Gyászruhámba néha, aranyból szőtt képet a boldogság,
de nem tudtam örülni, akkor sem igazán,
mert utána mindig füstbe szálltak azok a képek,
és nem maradt semmi más, csak az emlékek.
Nem tudom, meddig játszhatok még,
mint rossz ripacs, letűnt komédiás,
ezen az elátkozott, őrült színpadon,
ahol a szerepet csak én játszhatom, senki más.
|
|
|
- március 18 2010 17:31:26
 (Erre nem tudok neked választ adni...mindenkinek van szerepe a Világban...ismerős a tiéd is.Jó vers,gratulálok!!! |
- március 18 2010 17:34:10
Szia Szhemi!
Sokunk gondolatát vetetted papírra! Tetszik, hogy magaménak érezhetem minden egyes sorod, holott ez a Te sorsod. |
- március 18 2010 17:39:09
Átélhető, átérezhető, jól megírt vers...azt hiszem végül is mindannyiónkról írtad..és ezért különösen tetszik!!
Jó helyen állsz a hídon...látod mindkét partot...az elfogadás kisebb erő, mint az ellenkezés...hiszen Te is tudod, a két pólus elválaszthatatlan... 
Szeretettel
szí. |
- március 19 2010 00:13:05
A kiosztott Szerepet jól vagy kevésbé jól, de játszani kell.
Nagyon tetszik versed.
Szeretettel
Emese |
- március 19 2010 07:44:31
Szívbe markoló megállapítás.. Miért nem lehetünk tartósan boldogok? Talán mert nem ismerjük a "nyolc boldogságot"(Biblia)
Szépen megírtad |
- március 19 2010 16:23:28
Mindenkinek nagyon köszönöm, hogy olvasta,
és igazán örülök ha tetszett.
Üdv: József |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
