Pillanat a végtelenben,
Végtelen a pillanatban.
Csókjaid az álmaimban,
Álmaid a csókjaimban.
Mosolyod a napsugárban,
Napsugár a mosolyodban.
Érett gyümölcs megehető
Olyan, mint a jó szerető.
Virágeső hull a fáról,
Megismerlek álmaidról.
Mintha hó hullna a réten
Felhő olyan most az égen.
Tüzet rakott az égalja
Tűz vagy te is egymagadba.
Nem akarok csillag lenni
Csak te veled mindig lenni.
Az akarok lenni ami…
Tégedet el nem hagyni.
Érted, hogy én miért élek?
Talán azért veled éljek.
Nagyon szép, ritmusos szerelmes ez a versed is.
Egy helyen azonban most találtam egy szótag-hiányt, mégpedig a "Tégedet el nem hagyni" sorban! Ebből is látszik, hogy minden sorodat elolvastam. A "Téged soha el nem hagyni" talán helyesebb lenne, így elhagyható lenne a "Tégedet" szó, amit manapság már nem is annnyira használunk. Természetesen a költői szabadság ezt a kifejezést is megengedi!
