|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Amikor...
Amikor a természet hív...
a lágy öle...
és nem tudod hogy
a vágy öl-e meg
vagy a csomó
mely egyre szorosabban
feszül szívedre...
Vöröslő alkony
haragszik az égre
és teérted sír
alvadó vére...
Megszomjaztál.
De nincs cseppnyi nyál
csak sár a nyelveden és
a nyár végtelen szárazság...
- már nem napsütés.
|
|
|
- április 27 2010 04:45:25
Kiszáradt a torkom...költői vers,gratulálok!!! |
- április 27 2010 05:39:57
csakazéris!!! Éljenek a lányok!!! Ne bánkódjál!!!  |
- április 27 2010 05:46:16
Kedves Sziszifusz
versed igazán szép lett, 
szeretettel gratulálok :nagygabi
(most megyek nyelek kis vizet) |
- április 27 2010 05:50:47
Nagyon szép a versed!
Szeretettel:Vali. |
- április 27 2010 07:53:20
Gyönyörű a versed.
Szeretettel: Szofi |
- április 27 2010 08:20:21
Szia szisz!
Amikor elolvastam, arra gondoltam, hogy ismét jó sorokat karcolsz a monitorra. Hát... Aki költ, az a költő, az a sziszifusz.
Grt. Sancho |
- április 27 2010 09:11:46
Még a lelkedet is kifacsarod! A napsütés olykor éget, néha kell az árnyék, hol a bárány béget.
Szeretettel Joli |
- április 27 2010 14:26:45
Hát ezt jól megírtad! Nagyon tetszik: Tibor |
- április 27 2010 15:29:50
Kedves Szisz,
szavak motoszkálnak bennem, amikor a versedet olvastam, vágy és remény, ami reménytelen...
Jin-jang... ami most távol van egymástól... természet és ember, jelen és jövő... és talán semmi sem az, aminek látszik...
Többféleképpen is próbáltam értelmezni, bár lehet, hogy egyik sem az, amire te gondoltál.
Én szomorúságot éreztem közben, ugyanakkor pedig csodállak, mert tényleg "költő" vagy. S itt is köszönöm, ha "tanítasz".
Szeretettel. Léna |
- április 27 2010 16:39:21
Köszönöm a véleményeket!
Aki mélyebbre akar látni az Ica gondolatait olvassa el.
Éjjeli elkeseredésben született ez a vers. nehéz gondolatok íratták...
ezek pillanatnyi érzések, megismételhetetlen összefüggésben...
köszönöm ha tudott adni valamit nektek...
|
- április 27 2010 19:33:52
Nagyon szép lett, tele érzéssel. Sajnálom, hogy így megperzseltek a nehéz gondolatok.
Szeretettel: amerin |
- április 27 2010 19:57:15
Kedves Attila!
Kiszáradt, elégett szerelem.., s a miatta érzett fájdalom...- ez jön le nekem versedből és nagyon eleven kifejező képekkel
versedhez gratulálok!
Szeretettel, bZs |
- április 27 2010 20:47:36
A torok- és szvszotrító érzéseket furcsa lüktetés járja át, mintha az embernek a torkában dobogna a szíve. Ezt a zaklatiottságot avers ritmusa sugallja, amit a sorvégről a sorok belsejébe száműzött rímek csak fokoznak. Olyan ez, mint amikor a szív kihagy, aztán a következő ciklusban gyorsan "utána pótolja". Remek technika! Gratulálok!
Üdv, Feri |
- április 27 2010 21:53:05
Drága szisz...
Szép...
Dius  |
- április 28 2010 09:37:44
Szép érzelmek...sejtetés, természeti képekbe fogva.
Maryam |
- április 29 2010 23:14:52
nagyon érdekes, a szépsége mellett.. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 11. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Pongrác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
