|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Plasztik zománczöld betegköpenyben
Várakozva remegtem-vacogtam,
Instabil, kétséges egyensúlyom
A csempés fal síkjával tartottam.
A bajuszos doktor úr ráérőn
Firkálgatott vaskos noteszébe,
Szeme csalfa csillanásán félek,
Vajon mi jut túlterhelt eszébe.
A doktor úr nem szól, szája néma,
Csak ceruzája serceg túlbuzgón,
Megszédülök, de fogást találok
A felállványozott infúzión.
Az építmény ingatag, súlyom nagy,
A gravitáció is startra kész,
És csörömpölőn oly nagy zajt csapok,
Mint egy roppant regiment népzenész.
A doktor úr fel-felpillant sandán,
Érdeklődik a hogylétem felől,
S villámgyorsan füzetébe bújik
A megérkező válaszom elől.
Az órák telnek, múlnak, forognak,
Lassan, mint egy álmos teknősbéka,
Már-már álomba merül a szemem,
S felkiált a doktor: Heuréka!
Mire felocsúdok, már sebesen,
Rohanvást tolnak a műtő felé,
Kerekes, kopott kórházi ágyon,
Mint csirkét tálcán a sütő elé.
Vakító fény, fehér műtőszoba,
Pár köpenyes-okulárés alak,
Fényesített kések, pengék, szikék,
Fölém boruló kimeszelt falak.
Felvijjog a fűrész, mint sziréna,
Szikrát hány rajtam a csiszológép,
Lázasan kattog a szögbeverő,
S csóválja fejét az orvosi nép.
Kivesznek ezt, betesznek azt, gyorsan,
Precízen működik a tudomány,
Nem véletlen végzett a sok orvos
Orvosdoktortan-akadémián.
A doktor úr felsóhajt könnyeden,
Megtörli lassan izzadt homlokát,
A gépek búgva nyugodni térnek,
S álmodni kezdem az álmok álmát.
Ébredek, a doktor úr gratulál,
Prímán érzem magam kívül-belül,
A műtétet siker koronázta,
Arcomra egy mosolyféle kerül.
Beteg, köhögő, kihalt, kiszáradt
Szívemet kivették kérésemre,
És beoperáltak gondosan egy
Vigyorgó gumikacsát helyette.
|
|
|
- május 18 2010 09:30:26
Kedves Tris!
Nagyon tetszett ez a versed. Akkor Te most egy un. "dobogószíves" szívműtéten estél át! Én legalábbis úgy vettem ki szavaidból, hiszen a műtét elején hallottad a fűrész hangját, "felvijjog a fűrész, mint sziréna..", "...lázasan kattog a szögbeverő..." az nem tudom, kell-e egy szívműtéthez?
S amikor a "gépek búgva nyugodni térnek", Te akkor alszol el: "s álmodni kezdtem az álmok álmát". Majd felébredtél.
Tudod, nem véletlenül említettem a "dobogószíves" műtétet, mivel a "Jóban-rosszban" sorozatban most ezt alkalmazzák. Ez azért fontos, hogy ne kelljen a beteget altatni, és a szívet leállítás után újraéleszteni, mert lehet, hogy nem ébred fel, vagy nem sikerül a szívet újra dobogásra bírni.
Jó, hogy humort is tartogattál a vers végére!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- május 18 2010 12:00:49
Kedves Tris!
A műtét sikerét nyugtázza, versed végének humora.
üdv:gufi |
- május 18 2010 19:31:59
Kedves Tris!
Versed ötletes, sziporkázó, bravúros..Jó a sztori és a humora is..
Nagyon tetszett, csak gratulálni tudik!!
Szeretettel, bZs |
- május 18 2010 21:21:13
Érdekes verset írtál, kedves Tris. Végig azt hittem, hogy egy valós műtétről olvasok naturalista, kicsit irónikus riportot, aztán a végén csattant az ostor. Jó befejezés, a humoron túl mély mondanivalóval. Ha szabad mégis egy megjegyzést tennem, a poénhoz kicsit hosszúnak találom a felvezetést. De ez csak az én véleményem. Gratulálok a versedhez.
Üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 27. kedd,
Szabina napja van.
Holnap Simon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
