|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Köztünk él az ezüstlándzsa, mi Krisztus szívébe vájt,
Acélhegyén csillanó fénnyel elnyelvén a homályt,
Melleket metsz fel, bordákat tép, szíveket hasít szét,
Remény-testű reményérzeteket szórván szerteszét,
Füstölő szegélyű sebet ejtve, égetve lelket,
Mint éhező sav éget minden feloldható fémet,
Korbáccsal kínozva az emberi érzelemszférát,
Átadván kezébe a vérző fájdalom-stafétát,
S kacag a kegyetlen lándzsa, sebezvén az életet,
Ám rút hatalma nem él, csak tiszavirág-életet,
A seb beheged, a vérzés eláll, a könny felszárad,
A forradás centrumából mennybéli napfény árad,
A sebhelyből feltámad a kósza remény imája,
S a halálból megszületik a szeretet stigmája,
Élj hát szeretettel, míglen élheted az életet,
Kerülj bánatot, haragot, ne kövess vak végzetet,
Hallgass a szívedre, a stigmád bélyege vezessen,
S ne hagyd, hogy érző életed értelmetlen elvesszen.
S ha már nem hallod szólni a szeretet békés szavát,
Kívánj az álmos reménynek egy végső jóéjszakát...!
|
|
|
- május 26 2010 13:04:25
Tris! Jaj, de szépet írtál, gratulálok!
szeretettel üdv: Pircsi |
- május 26 2010 13:07:15
Filozofikus, tömény vers, szellemi abszint!
Üdv, Feri |
- május 26 2010 20:19:47
Úgy legyen!
T |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 26. hétfő,
Dömötör napja van.
Holnap Szabina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
