|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Olajfák tövében fürdőzik a nap,
s a beavatottak szemével nézi,
ahogy a nyughatatlan idő félti
titkát, mint a szégyenlős kiskamasz.
A romok, mik néma kövek, de látók,
bágyadt arcukat mutatják felém,
s én egyre ülök a Földnek köldökén
-magába ölelő inkubátor-
Most várok, a kódra, amely megoldja
helyettem a bennem rezgő rejtélyt,
mint Szibilla kéngőzös álmok mélyét,
hogy hexameter versbe stoppolja.
Titkok tenyere az igazság szemén
végigsiklik, mint nap szikla ormán,
lelkembe a választ belülről súgván,
hogy végre megértsem, ki vagyok én. |
|
|
- július 06 2010 09:47:56
mse!
szép verset írtál!
Gratulálok: pircsi |
- július 06 2010 13:32:36
Néha jó magunkba szállni, önvizsgálatot végezni és átértékelni ill értékelni magunkat. Ebben nagyon sokat segít a természet.
Kifejező, szép a versed.
Szeretettel Joli |
- július 06 2010 20:07:18
hát igen, különös élmény volt... |
- július 06 2010 21:59:10
Kedves Emese!
Versed nagyon tetszik; szép és elgondolkodtató!
Szeretettel, Zsanna |
- július 07 2010 10:23:36
köszönöm |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 09. szombat,
Emőd napja van.
Holnap Lörinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
