|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Ujjaimmal átérnélek, ha hagynád
Köréd kulcsolnám meztelen valóm
Mint érted gyúló pislákoló kanóc
Lángomat lobbanva magasba csapnám.
Néked világolok, táncom tűz-halál
Véget nem érő vágy lüktető dalom
Ha egyszer csonkig égek is hagyom
Testem árnyékot vet szobád éj falán.
Hisz minden kóbor perc hozzád vezet
Kanyargós utam már illanó lábnyom
Hol öröm- tüzek futnak éveket.
Kihunyó fényem édes kín magányom
De lelked hevében kincseket lelek
Benned égek, felcsap újra lángom. |
|
|
- július 14 2010 08:57:56
Minőségi szonett!
Szeretettel Joli |
- július 14 2010 11:02:09
Maryam!
Szeretem a szerelmes verseidet, szonettjeidet!
ez is gyönyörűre sikeredett!
Puszi: pircsi |
- július 14 2010 15:17:46
Gyönyörű a versed!
Gratulálok!
Geot |
- július 14 2010 21:30:56
Elképesztően jó!
Fel-fel lobbanó örök szerelem... csodás képekben megjelenítve!
Két éve olvasom a verseidet, a fejlődés nyilvánvaló.
Pedig régebben is jókat írtál
szeretettel: szisz |
- július 15 2010 08:38:43
Kedves Maryam!
Csodaszép lett tüzes szonetted.. A szonett forma azért jó, mert annyira kötött, hogy aki veszi a fáradságot hogy ilyet írjon, az nem is tudja elrontani.. De azért vannak különbségek természetesen; a tiéd a nsgyon jó kategóriába tartozik!
Szeretettel, Zsanna |
- július 15 2010 09:33:49
Kedves Maryam!
Régen olvastam ilyen szépet. |
- július 15 2010 11:13:42
Nagyon csodás vers, elviszem a honlapomra, ha még a gépem engedi... Nagyon tetszett.
Szeretettel: Léna |
- július 15 2010 18:22:44
Köszönöm szépen |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 11. hétfő,
Zsuzsanna napja van.
Holnap Klára napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
