azt mondták búval borral gonddal
hogy közben az ország gondja nagy
és kis bogár a légypiszokban vagy
létezel még étkezel s kivagy
ha nem az élet rongyos
és nem akad egy rongyod
nem úgy mint úri dáma
aki szekrényét kirázza
nem ha végképp nincs nincs
a szoba van s a szobaúr
igazak ura akár a létnek
kincs volna paplan ágy de nincs
ja hogy szerinted rongyos élet
csipkéjébe beletúr
rongy a függöny csupa rojt
izzik az ablak szinte fojt
lehet hogy kívül vagy és jön
a gőz szellőzetlen pára
míg fönn a nap kése az úr
és szél se fúj és szél se fúj
azt mondta búval borral gonddal
s a könyvtárban járt kísért a gondolat
és vörösmartyként keserű mondat
keserű pohár fokozza gondomat
egy ország gondja semmiség
enyém vagy tiéd e semmi lét
dörömböl kint a háziúr
új bérlőt hoz és elsiet
új gazdát hoz az ájemef
mi dolgom a gonddal
húzd rá és arréb állj
ne mondd el minek úgyse fáj
állj arrébb egy bokorral
pircsi47 - július 26 2010 20:38:49 István!
Jó verset írtál,megint!
Gratulálok: Pircsi
bZsanna - július 26 2010 22:30:33
Ezek vagyunk? Albérlők? Nem hajléktalanok?
Akkor még elég jó a helyzetünk, nem?
Tetszett a versed, néhol a ritmus megszalad, máshol kicsit visszafogod, de eléggé nagy sodrása van az egésznek; visz magával rendesen
Üdv, zsanna
sziszifusz - július 26 2010 23:06:17
Fantasztikus korrajz a jelenről...
Egészen magával ragadó!
Gratulálok!
szisz
hubart - július 27 2010 00:00:31
Lenyűgöző, pazar vers a háromillió koldus országáról. Sajnos, rosszul áll a szénánk.., bármilyen összehasonlításban. Megemelem a kalapom a tehetséged előtt!
Üdv, Feri
szucsistvan - július 27 2010 06:49:49
Nagyon jó a versed Pisti ! Én azért azt hiszem még albérlők sem vagyunk itt, legföljebb ágyrajárók
reitinger jolan - július 27 2010 11:47:17
Remek korrajz.
Lassan már a cigány sem nekünk hegedűl
Szeretettel Joli
giziszalay - július 27 2010 14:56:31
Nagyon jól megírtad, olyannak amilyen!!
Szeretettel:Gizi
István!
