|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Mint kristályos spirál-ív, álmokba szőve halkan,
Mint pók potroha fonta leheletvékony háló,
Mint álomcsapda szálai körbe csomózottan,
Mint Nazca rejtélyvonalai fölött elszálló...
...hullócsillag volt az, mi tüzet gyújtott a jégben,
Miközben fonatoknak kusza formája bomlott,
S megfagyott az üstököstűz az éjvásznú égben,
Amint magvaiból furcsa varázslatot ontott...
...s e varázslat erőre támadt bennem, lángra gyúlt;
Mert a csillag a mosolyod volt, mi rám ragyogott,
Érzetek fonata szült szívem köré koszorút,
És ezután már, csak érted, csak érted dobogott.
|
|
|
- augusztus 24 2010 08:15:27
Tris!
És még dobogni is fog! Meglátod, ha nem Ő majd más, aki megérdemelTéged, mert te egy őszinte, okos ember vagy és lesz aki Rádtalál és ezt értékelni fogja!
Szeretettel ircsi |
- augusztus 24 2010 14:29:08
nem szerencsés hasonlattal/hasonlatokkal indítani egy verset... bár nagyon szépen egymásba olvadnak a sorok, szakaszok... a 3ik szakasz a kedvencem... olyan mintha különálló életet élne... nincs benne kényszer, ami például az elsõ két szakaszban ott van... a kényszer, hogy valami nagyot írj... és ezért annyira jó a befejezése... szerintem! |
- augusztus 24 2010 14:32:23
Nekem is nagyon tetszett főleg a befejezés!
Gratulálok!
Zsanna |
- augusztus 24 2010 18:58:46
Tris!
Nagyon erőteljes,kemény vers.A képek egyre fokozzák a hatást!
Nagyon odavág!
( Csak azt sajnálom,hogy már újra csak ilyen hangulat vesz körül!)
Szeretettel: Böbe |
- augusztus 26 2010 20:36:09
Gyönyörű verset írtál! Varázslatos,szerelmes!
Szeretettel gratulálok:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
