|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Ronggyá szakadt reggelek,
kiégett lencse a Nap,
vakul arca az égnek -
tép az elmúlás-tudat.
Egyszer végleg elmegyünk,
hazát keres a testünk -
Porból lettünk porrá leszünk?
- remeg a lélek bennünk.
Hazavágyik az utazó,
édeni kéz int felé,
törött kordé a szívünk,
de Vele éppé levénk.
Lyukas csónak a bensőnk,
s értelmünk nem ocsúdik,
fullad az anyag-tudatba,
fekete vackába búvik.
Arat a halál fölöttünk,
szellemi fóbiások -
futnak a Bárány elől,
barlangi mélybe vágyón.
Porból lettünk porrá leszünk?
kérdez a lélek bennünk,
elhagyjuk a koporsót -
menny felé menendünk.
Havas puszta az utunk,
jeges fércek az elmén,
vakít a látás-törvény -
ketrecbe zárva lépünk.
Kérdezzük:„együnk s igyunk,
holnap úgyis meghalunk?”
Kiég bennünk a lámpás,
izzunk s behavaztatunk.
Porból lettünk, porrá leszünk?
Egymásra mutogatunk,
köpködünk, megbocsátunk,
végül magunk maradunk.
bZs |
|
|
- október 06 2010 10:49:27
Mélységes...és igaz.
Maryam  |
- október 06 2010 11:06:17
Lnpeters ihlette? |
- október 06 2010 11:18:50
A hit és nemhit kérdése, az elmúlás vagy az örökkévalóság, az anyag és a szellem közti ellentmondások kérdése és a bibliai igazságok, állítások inspirálták ezt a verset.. Azt tudom, hogy Inpeters is egyik versében írt a porból lettünk.. témát említve, de már nem is emlékszem, hogy konkrétan miről szól az ő verse, ezért bátran állítom: nem Inpeters verse inspirált Üdv,
Zsanna |
- október 06 2010 11:38:55
Jól sikerült, gratulálok. |
- október 06 2010 13:22:38
Az elem, ha egyszer kifogy, bennünk nem lehet újra cserélni.
Nekem is Inpeters versét juttattad az eszembe.
Szeretettel Joli |
- október 06 2010 14:18:18
Az nem téma, nogy ki ihlette, mert akkor is a te versed. Különben is minden témát megírt már valahol, valaki |
- október 06 2010 15:07:47
kiégett lencse a nap...már az indítása is nagyszerű...és a végén valóban magunk maradunk?..vagy az valóban a vége?elgondolkodtató, szép... |
- október 06 2010 15:31:47
Kedves bZsana,
komoly gondolatokat vetettél papírra. Gratulálok:Radmila |
- október 06 2010 17:17:47
Sok mindent mond nekem ez a versed
Tetszett, Gratulálok.
Üdv. Yankó |
- október 06 2010 17:41:52
Zsanna Kedves!
Filozófikus versed, taglalja az élet nagy kérdését. Azért nem jó egyedül maradni, bár ki tudja mi lesz a végén, csak odafent van rá válasz.
üdv:gufi |
- október 06 2010 18:00:39
Az egyedüllét a végén, a legvégső pillanat, amihez már senki nem fér hozzá, csak mi magunk és Isten.. A legvégső út előtt már senki
sem segíthet, csak Ő.. erre értettem a magunk maradunkat |
- október 06 2010 21:04:05
Érdekes gondolatok a hazatérésről.
Szeretettel, Feri |
- október 07 2010 07:32:00
Értelek én ám Tesóka!!! |
- október 07 2010 22:03:16
Igazából mindig magunk vagyunk,hiszen bizonyos dolgokat csak egyedül tehetünk meg! Az életből a halálba vezető úton is egyedül vagyunk! Egyedül érkezünk Isten színe elé! Nagyon érdekes témát boncolgatsz! Nagyon tetszett!
Szeretettel:Geot |
- október 08 2010 08:13:33
Nehéz,borús,sötét ,félelemmel
terhes gondolatok,a megoldás
nem a mi kezünkben van !Ettől
félelmetes,riasztó számunkra !
Biztosat nem tud senki,ezért félünk !
Mély hatással volt rám !
Csaba. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 10. szombat,
Ármin, Pálma napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
