|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Kisírt szemekkel ülök a szobában,
Ülök némán és gondolkozom:
Miért teszi ezt velem az élet sodrása?
De nem, nem velem...
Így gondolkozom kisírt szemekkel a szobában.
Gondolataimban elmerülve,
Nézem a sorokat és nem értem:
Nem értem, hogy miért nem velem?
Miért én, miért én teszem?
Tönkre, tönkre az életem...
Apróra törve, meggyötörve,
Ülök a szobában, lelkemben összetörve.
Összetört szívemmel, kisírt szemekkel,
Támasztom a fejem a kezemmel,
Gondolataim törlöm a szívemmel.
Elmosódott szemfesték folyik az arcomon,
De én csak ülök a szobában és haldoklom:
Némán; magamban ordítva, hogy elég.
De ez mit sem ér, hisz ez a vég,
Többé már nem ülök, nem gondolkozom. |
|
|
- október 26 2007 11:09:17
Hmm.Újabb gyöngyszem a tolladból Nem szívesen hasonlítalak bárkivel is, mert mindenki igazi költ?, csak a '"rajongótábor" más, de hasonlítasz Babitsra. Úgy értem ezt, hogy mély, elgondolkodtató költeményeid vannak, amit nem biztos, hogy els?re megért az olvasó, és ha megérti is, több jelentése lehet. Olvastam már itt nem egy verset, de a kedvenceim közé tartozol, jó téged olvasni |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 15. kedd,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
