|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
A közért előtt
bevágtam magam
a kocsimba,
mert jó dolgomban
csak
nem járok gyalog!
Sőt, éhes sem vagyok,
de a kezemben
ha már ott van,
amit a boltban vásároltam,
hát belefalok.
Gourmand módjára feltekertem
a sajtot, amit vettem,
némi sonkával megfejeltem,
unalmamban eszegettem.
ÉS AKKOR FELNÉZTEM.
A számban keserű lett
a falat,
mert azt láttam, hogy a szemetesben
egy klosár matat.
És
szégyelltem magam.
Én,
akinek
számtalan gondja, baja van,
és tudja pontosan,
hogy
Ő
miért jutott ide,
hiszen ismerem már egy ideje.
Most mondjam azt, hogy így van rendjén,
nem csodálkozom a világ rendjén,
lehetnék
én
Ő,
de nem vagyok,
mert erősebb egó tartott vissza
hogy ne legyek az,
aki
bánatát elissza,
pohárba fojtja,
pedig én is megtehettem volna,
volt is rá példa.
ÉS MOST ROSSZUL ÉRZEM MAGAM!
Csendben kiszállok,
elé állok,
és tudom, nem adhatok egy új világot,
csak egy szatyornyi segítséget,
hogy tovább vergődjön
holnapig az élet. |
|
|
- november 03 2010 07:37:09
Jó valóságvers- némi érzelemmel... De nem segíthetünk sajnos mindenkin.
A versed tetszik |
- november 03 2010 07:48:00
Az őszinte együttérzés, az is sok minden....
Elkoptatott és fényét vesztett az a fogalom szolidarítás....
Majd kap új értelmet, a szólamok helyett...
Érdekes a vers formája,és a zaklatott ritmusa... |
- november 03 2010 09:02:37
Nagyon szomorú a története a versednek.
Sajnos találkozhatunk ilyennel, nap mint nap.
Az együtt érzésed és bele érző képességed a más bajába, nemes lélekre vall.
S azt tudom, nem menthetünk meg minden lelket, nem is ez a feladatunk.De a szívből jövő segítség, sokat jelent.
ami nekünk esetleg csak egy kevés étel, az másnak bearanyozhatja a napját.
Nagyon szépet és tanulságosat írtál.
Szeretettel,Korin |
- november 03 2010 09:17:19
Nagyon tetszett formailag, tartalmilag. Első az szaladt a számra, hogy nagyon ott van... Szóval remek írás.
Szeretettel. Léna |
- november 03 2010 09:24:19
Ágota!
Megható a versed, de talán nem a mi feladatunk volna ezeken a szegény embereken segíteni, hanem azoknak, akik idejuttatták őket,
van ilyen is meg olyan is köztük. Én is mindig segítek, de ez nem megoldás!
Nagyon jól megírtad! gratulálok ircsi |
- november 03 2010 10:07:49
teljesen jó |
- november 03 2010 11:56:02
Kedves Ágotám!
Ez bizony szomorú tapasztalat!
Sokmindent nem tehetünk, de áldja meg a Jóisten a jóságos szívedet..! Amit akkor megtehettél, az meg is tetted..
Szeretettel, Zsanna |
- november 03 2010 12:53:47
nagyon jól írtad meg... |
- november 03 2010 13:44:28
Drága Ágotám,
ez is mélységesen emberi és igaz.
Szeretettel ölel: Radmila |
- november 03 2010 14:14:22
Egyre ritkább az együttérző szív, és a segítséget nyújtó kar...szép gesztus, bár szomorúan szembesít minket az élettel.
Maryam |
- november 03 2010 16:35:22
Köszönöm,hogy így látjátok, és hogy sajnos ez van, ezt is átérzitek!
Öleléssel
Ágota |
- november 03 2010 16:45:49
Érdekesen írtad! Bizony sokszor szégyeljük magunkat a sok szegény ember láttán. |
- november 03 2010 18:04:21
Különös, én is lehetnék az utcán....talán a dolgos kezem mentett meg immár 8 éve és az, hogy a gyerekeimnek iskolába kell járni.
Sajnálom őket, de ha megnézed a legtöbbje férfi, némelyik még ereje teljében és ott elkallódik az utcán. Van aki önhibáján kívül, de egy kicsit hibáztatom őket... no és a társadalmat.
Szeretettel Joli |
- november 03 2010 20:27:00
Kedves Ágota!
Áldott jó szíved!!! Szépen megverselted.
üdv:gufi |
- november 03 2010 21:15:00
Nagyon tetszett tartalmilag és formailag is! Mindenki segítsen,akinek csak tud,ha megteheti!
Szeretettel:Geot |
- november 04 2010 07:06:42
Köszönöm, hogy nálam jártatok, és hozzászóltatok.
Öleléssel
Ágota |
- november 04 2010 11:21:17
Nemes gondolat "ágotásan" jól megírva! Gratulálok!
Szeretettel, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
