Napkorong

Leültem egy helyre szépen,
Hogy a közelmúltat kivesézzem.
Holnap lesz három hónapja,
Hogy a megérkeztem e városba.
Különös kultúra, lehetetlen nyelv,
Furcsa ételek és egy zavaros hely.
Ez várt rám, de erre felkészültem,
De segítség nélkül mélyvízbe kerültem.
Azt hittem segítnek majd, hogy nem leszek egyedül,
De a problémáim nehézsége az én vállaimon ül,
Nincs segítség vagy részvét,
Ha panaszkodom, viszontlátom Ferihegy fényét,
Nem lenne baj, sőt örülnék is neki,
De a tükörbe nem lennék képes beletekinteni.
Eldöntöttem, sokszor, nem egyszer,
Maradok és dűlőre jutok a probléma hegyekkel.

Felnőttem, azt hiszem megtettem, igen,
De a kamaszkor gondtalanságától elszakadni nem bír szívem.
Szeretnék nem számolgatni,
lesz e pénzem cipőt venni?
Szeretnék magyar iskolába járni,
A nyelvtanulást, egyenruhát másra hagyni.
Magyar filmet nézni a barátokkal,
A Bástyáról nézni a Tisza vize hogyan loccsan.
A Bociban túrógombócot enni,
A nagymamám pörköltjén nyammogni,
Rock koncert a barátokkal,
Karácsonyi vacsora a családommal,
Ezek és még oly sok más az, mit eldobtam,
De hiszem, hogy megéri, hogy jó okom van.

Sok mindent elviseltem mióta ideértem,
Felnőtt elmém és leleményem,
Sokat tanultam és tanulok most is,
De tudom hosszú út áll még előttem és rázós is,
Mégsem bántam meg, hogy itt vagyok,
És hiszem, hogy mindig van holnapom.
Mégis-mégis szabad alföldi lelkem,
Ketrecben érzi magát e szigeten,
Nagy a tömeg,
Kevés a hely,
Vagy csak szívem érzi magát beszorítva,
A szeret nélküli beton-dzsungelban?
Nem tudom, nem tudom, tényleg nem tudom.
De az tudom, hogy egy életem egy halálom,
A remény örökre a pajtásom.

Hozzászólások

Girl_of_peace - november 20 2010 13:00:59
Sok szerencsét a messzi élethez,kedves Solya!(:

Nagyon szép verset írtál, gratulálok!(:

Szeretettel: Evelin

pircsi47 - november 20 2010 14:53:24
Orsolya!
Nagyon szépen megírtad vivódásodat, bátor vagy, ha neki mertél vágni. Tudod, aki mer az nyer!!!!!!!
Gratulákok