|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Itt vagy, s szelíden nézel rám,
Szívem húrjait pengeted némán.
Mi köztünk volt, elsodorta a múlt tengere,
Ázott homok, mit itt hagyott belőle.
Szeretném egy percre, hogy megálljon a világ,
Hogy ne lássa senki, mit él szívem át.
Átölelnélek, s rád bíznám a titkát,
Csókom árulná el, ma is téged imád.
Barátok vagyunk, s én elhitetem a világgal,
Hogy így van jól.
Hogy szívem már nem érted harcol.
Hogy nem kínoz, hogy másé a te szíved…
De te talán átlátsz rajtam, s nem hiszed.
Szeretném egy percre, hogy megálljon a világ.
Hogy ne lássa senki, mit él szívem át...
Hogy végre kisírhassam szívem fájdalmát.
Majd a fájó percek rohanhatnának tovább.
S ha jön az éj, álmatlanul forgolódom…
Érzem szerelmes csókodat ajkamon.
Szívem belesajdul… Nem vagy velem.
Vagy elfeledlek,
Vagy belehal a szívem… |
|
|
- november 28 2010 18:20:23
Vívódás, elmúlik, talán vagy soha.
Ágota |
- november 28 2010 19:58:01
Nagyon szép vers keserű érzésekkel teli! El kell engedned!
Szeretettel:Geot  |
- november 30 2010 22:31:27
engedném én-ha tudnám... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
