|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Egy Angyal egyedül ült a felhőn...
Ő már nem repült, mert fájtak a szárnyai,
S úgy elfáradt a hosszú úttól,
Ott maradt megpihenni.
Az összes Angyal szomorú volt,
Mert a szerencse már ez úton Őket nem érte,
Csak egy pillanatra megálltak gondolkozni,
Hogy újra erőt vegyenek egy új repülésre.
De az Ég nem akart kitisztulni,
Az Angyalok könnye sűrűn esni kezdett,
Messze voltak a boldogságól,
Várni kellett.
Csúnya sáros Idő, könnyeik voltak az Eső,
S a felhőkön álltak és sírtak az Angyalok,
A fellegek megtöltődtek e szomorú vízzel,
Mint a temető, a fájdalom vizével. |
|
|
- december 19 2010 17:40:39
Kedvs Elemér,
szomorúsággal telített versed ezt a csunya őszi hangulatot adta vissza. remélem a Te lelkedben azért nem ilyen lehangolóság uralkodik.
Szeretettel:Radmila  |
- december 19 2010 20:34:55
Szia iytop!
Az egy ülő angyal miatt sírtak a többiek, vagy csak botlás a többesszám?
Igen melankólikusra sikeredett versed.
"Messze voltak a boldogságól" - ez is botlás úgy veszem észre, javíttasd ki ha teheted.
Grt. Sancho |
- december 20 2010 06:44:24
Az angyalok sem szeretik a ködös időt?
Ágota |
- december 20 2010 10:39:49
Szépséges képet festettél:
remek megszemélyesítés!
Gratulálok! Zsanna |
- december 20 2010 14:59:31
A közösségi szellem az angyalok között még nem veszett el! Átéreztetted velem fájdalmukat,
Üdv, Feri |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 13. szerda,
Ipoly napja van.
Holnap Marcell napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
