|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Fekete csendben jöttél, akár a Halál.
Szerettelek. Akkor még nem tudtam ki vagy,
S most jéghideg hó van, és decemberi fagy,
És a szeretet szívet itt már nem talál.
Elloptad az álmaimat. Csak hűs ajkú
Üresség kazamatáját hagytad nekem;
És nem dobban már bennem volt-nincs énekem.
Nem dobban szeretet, csak töviskoszorú.
Miért lett tél a tavasz? Miért nincs több nyár?
Jégcsapokat növesztek bordáim alatt:
Tucatnyi hófödte, kőkemény kőfalat,
És majd nem marad benn más, csak magányos vár.
Ha hiszel még, higgy szabadon, és élj tovább.
Nekem nem hagytál hitet, avagy álmokat.
Elmegyek, nem hagyok hátra lábnyomokat,
S a világod forog, és egyre ostobább.
|
|
|
- december 19 2010 21:01:49
Kedves Tris,
első sora versednek hasonlatával bevezetett a vers vezérfonalába, az elmúlásba, és a vers utolsó két sora a végleges szakításban a Te fölényedet tükrözi.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- december 19 2010 21:12:18
Köszönöm, de nem hiszem, hogy győztem volna... |
- december 20 2010 06:30:00
Hú de jó!
És milyen szomorúan igaz is!
Ágota |
- december 20 2010 17:13:44
Kedves Tris! Nagyon tetszett a versed!
Szeretettel:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
