|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Templom tornyán köd mélázik,
A város alkonyban ázik.
Csikorog a jég,
Minden otthon ősi menedék.
—–
Árok partján fázik a hó,
Jégben szomorkodik a tó,
Didereg a Lét,
Csillag járja az Ég tengerét.
——-
Hideg dönget vályogfalat,
Jégborda sír léptek alatt,
Gomolyog a füst,
Télen a boldogság: színezüst.
——-
Csizmás Tél úr lába kopog,
Vonulnak fagy-hadoszlopok,
Hűl a levegő,
Ijedten pislog a vén Idő.
——–
Valahol,
Valahol
Már cseperedik,
A zsarnok Tél
Szeme elé
Úgysem engedik.
Mint Zeusz Kréta szigetén,
Az álmok puha rejtekén
Nő a Kikelet;
Egyszer majd
Elűzi
A Telet. |
|
|
- január 06 2011 07:43:37
Nagyon jó!!! Hangulata átjön, a forma látszólagos játéka a mondanivalót erősíti.
üdv NDI   |
- január 06 2011 09:40:33
Gratulálok! Nagyon tetszik: Radmila |
- január 06 2011 09:47:19
Színezüst boldogságodhoz gratulálok!
Szeretettel Joli |
- január 06 2011 10:16:14
A dermesztő téli képekben ott csillog már a tavasz reménye.
Szép a versed!
Üdv, Feri |
- január 06 2011 13:42:49
Jön már, közelít a tavasz!
Ágota |
- január 06 2011 19:07:03
Nagyon szép!
Szeretettel:Geot |
- január 06 2011 20:02:12
Január, február, itt a nyár!
szépen megírtad, gratulálok: Pircsi |
- január 06 2011 20:10:12
Szép! Különös dallama és ritmusa van versednek, Tetszik!
Szeretettel, Zsanna |
- január 06 2011 23:36:37
Nagyon szépen köszönöm! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
