|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Neki kérném, hogy adjatok.
Nekem már megvan, ami van.
Mikor a konyhakőre rogytam
föltámogattam önmagam.
De ő, ha összerogyna
nyúlna kéz, mely fölveszi?
Ne hallgassatok rá - nekünk kér -
neki adjatok, neki, neki.
(Szeretettel ajánlom E. néninek, kinek láttára mindig elszorul a szívem, ő mégis mégis csak mosolyog) |
|
|
- február 05 2011 11:30:55
Barb!
Szépe megírtad! Drága Anyám is mikor elesett és nem volt aki felsegítse,én még dolgoztam, akkor még Ő vígasztalt engem!Majd a szivem szekedt meg!
Üdv: Pircsi |
- február 05 2011 13:13:39
Szép a lelked...
Maryam  |
- február 05 2011 14:38:49
Nagyon megható és szép vers!
Gratulálok! Zsuzsa |
- február 05 2011 15:06:33
Gratulálok! Mély lelki tisztaság jelenik meg önzetlen, szép versedben! |
- február 05 2011 15:11:13
Önzetlen szeretet.
Szeretettel Joli |
- február 05 2011 17:46:20
Nemes gondolatok.....!!!!! |
- február 06 2011 10:34:21
Kedves Barb!
Milyen igazak a szavaid! Én is írtam egyik versemben, hogy "ott kell a segítség, hol némák a szájak..."
Mennyien nem sírnak, nem kiabálnak, nem kérnek, de a mosolyukon keresztül is észre lehet venni, hogy mire éheznek. Ennivalóra, vagy szeretetre, vagy mindkettőre!
Örülök, hogy tisztán látsz!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 26. hétfő,
Dömötör napja van.
Holnap Szabina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
