A nagy túlélő, arasznyi madárka lakója a pucér havas ágnak
Nem fél nem retteg régen bizalmat adott a körülötte élő világnak.
Megbúvik, sűrű bozót rejtekén surranva röppen vagy áll őrhelyén veszteg
Szárnyacskáját időnként leengedve bókol a közelgő kikeletnek.
Csipke madár te kedves,mellényedről mely eleven rozsdeveres
S neved is innen ered,hívunk még Vörösbegynek,
Fuvolázó trillázó éneked messze hirdeti,tavasz lesz immár
ünnepélyes ódát formázó strófákat piciny tüdejéből cifráz
Felfújt beggyel zeng a himnuszod, Te kurta tollboglya.
Csillogó gombszemed szegezd a fényesedő égboltra
Csirregő dallamod míg hallatod bűvölve,kitartóan
Napfáklyából fény nyalábok törnek ki, rézsútosan.
reitinger jolan - február 24 2011 09:54:19
Szép tavaszt, kedves vörösbegy, hívogasd.
A madarak talán az elsők, kik köszöntik a tavaszt.
Szeretettel Joli
