|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
"ne törődj semmivel egyél belőle
én is ezen nőttem vackoron"
eszembe jutott a vadkörtefa legyen fád elmesélhetsz neki mindent
már nem emlékszel rá elfelejtetted én most tanultam
utolsó percek végtelenek
fekszel az árokban egyik lábadon mamusz kockás mamusz én löktelek
az árokba kóvályogni kezdtél elfelejtett gyógyszer már nem ezen múlik
varjak a vetésben megzavarva leszáll a köd tejüveggé lesz körülöttünk
a barna köpeny és egy spárgán lógó kislábos az alja foltozott kilyukadt
ezerkilencszázharminckilenc kendős nő a hátulján háború előtti
amibe nyáron málnát szedtél vagy tyúkhúrt azt a zöld gazt papsajt
mamusz a piros fazék kavicsot hazudtunk ha a málna leérett és nem volt mit szedni
nagyanya málnahabját néztem és nevettem megfordította a nyarat
nem röpülhet a fejedre a fehérje meg kellett tanulnom ezt is fájt a karom akkor is
vadkörtefa fájt felverni
gyerek fogja így a játékát el nem engedve a meséit és én kinevettelek
kegyetlenül ami épp eszembe jutott mindent elmondhattam
nem fogtad fel tücsök a tenyereden nevettem kárörvendőn
csuri a tiéd a vackor pont olyan vagy és elnevettem magam sosem láttam vadkörtefát
mert te voltál a fa te lettél a vadkörtefa az én fám én mit viszek magammal vándorom
nincs virág nincs
köd a vetés fölött végtelen várakozás kapaszkodnál az elgurult a kislábosba a pirosba
kezeid földet markolnak csend zavarja monológod nem fázol nyári barnaság arcodon
tegnap még beszélgettünk de ma ősz van és a málnaszemek elgurultak üres a lábos
letéptem egy fűszálat azt mondtad ne az utolsó bogár himbálódzott óvatosan tettem tenyeredbe
hittem a tücsköt októberben hittem a nap ízét a szádban hittem az esti vacsorákat a lugas alatt
fel akarsz kelni bolondul őrjöngve fázunk ketten miért jutott eszembe hogy mikor nem volt pénz
ócska koporsókat csináltál milyen volt a fa? milyen fából? nem dióból nem cseresznyéből nagyapa
én könyveim lekvároskenyértől éltek milyen lehetek most végtelen nyugalom bennem
nincs virág nincs
"Már nem tikkel a kisfiú mint amikor tücsköt fogott
Pedig féltem. Zöld szemében ott lapult a rettenet.
Hirtelen öregnek láttam magam. Vannak olyan pillanatok,
Amikor egy bogár-sikolyba egy szemhéj beleremeg.'
jó légy csuri akartam mondd a lugasok hangulatát
messzire néztel vadkörtefám
mosolyogsz kinek titka van
hazudjuk el a rókalyukat
a kiserdőt a diófát
a kinyitható mesekönyvet
hazudd hogy elestél
hazudd el ötéves vagyok
a harapós nyuszikát
a kergető kakast
" vadkörtefa én is ezen nőttem vackoron"
nincs virág
nagyapámnak |
|
|
- február 28 2011 09:47:24
Sok vadkörtét ettem én is - gyerekkoromban - mégis megértem sok évet - mamuszka lettem tényleg...
prózaversed érett író-költőre vall, csak azt nem hiszem, hogy ez a vadkörtefa hatására van
üdv. mamuszka  |
- február 28 2011 11:47:16
Drága Blues, örömmel látlak, és tökéletesen egyetértek Mamuszka prózaversedhez írt hozzászólásával. Szeretettel: Mila |
- február 28 2011 12:55:22
Köszönöm Attila, kevesen értik... aki meg érti nem érti miért így ír tam ) |
- február 28 2011 13:00:57
Nagyapám halára... régebben írtam egy másikat, azon mindenki bőgött nem akartam a bőgést... egy másik portálon egy hozzászóló volt...óriási, azóta magamnak írok
|
- február 28 2011 13:02:55
Gábor azt mondta írd le, leírtam... ma már nem akarok megfelelni senkinek, csak magamnak... |
- február 28 2011 15:15:28
Kedves Blues!
Az mind nagyon gyönyörű, ahogy visszaemlékezel a gyermekkorra, sok számomra is ismerős életképet elevenítettél meg, de úgy gondolom, hogy mindezek novellában leírva sokkal szebben hangzanának, mutatnának, mint a hosszúra nyúlt sorokban! Mert bármilyen szép is, így, főleg írásjelek nélkül összefolynak a szavak és néha nem találom az összefüggést.
Pedig őszintén mondom, hogy gyönyörűá gondolataid vannak!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- február 28 2011 16:38:37
Biztosan mély volt kötődésed kedves nagyapádhoz, hogy ilyen írásra késztetett.
Kritika, de csak az enyém, ha megfogadod, megfogadod, ha nem akkor ennyi.
Az egész számomra akkor lenne még érthetőbb, ha széttördelnéd, mert így nehéz az értelmezése. Hidd el sokkal hatásosabb lenne, mert ereje lesz.
Én nem is prózaversnek mondanám, inkább egy nagyon jó novellának.
Szeretettel Joli |
- február 28 2011 18:27:02
Megvan a novella része is... szinte ugyanez, de akkor megkaptam, hogy én vagyok túl benn a történetben, tehát a toronyban néma csönd volt, igaz ott nem is írok főoldalra lehet, hogy igazad van
Köszönöm szépen! |
- február 28 2011 18:32:25
nagyanyámhoz is csak kihagytam..
köszi Jolán, megpróbálom,azt hiszem írásjelekkel még nem rátok rá én sem tudtam megállapítani mi ez!
széttöréssel más lesz a leányzó fekvése |
- február 28 2011 18:47:53
Nekem a régi magyar filmek jutottak róla eszembe. Jancsós. Míg olvastam tudod kinek a hangján hallottam? A fejemben Kozák András mondta. Élmény volt, köszönöm.
Szeretettel: Tara |
- március 01 2011 09:21:36
Köszi Tara, van egy forgatókönyvíró haverom? biztos átveszek tőle dolgokat... köszönöm! ha Jancsós akkor oké... |
- március 01 2011 14:13:25
Megrendítő sorok...ahogy hömpölyög ki belőled..akár egy színes montázs...benne van tán három ember élete, kapcsolata..és fájdalma is. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 09. péntek,
Gergely napja van.
Holnap Ármin, Pálma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
