|
 Vendég: 47
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Régóta keresem a helyemet a világban,
Napról-napra csak süllyedek a mocsárban.
Nem is hiszed, mennyire unom már,
Hogy őrli az agyamat a kínzó vágy.
Feledni nehéz azt, ami a részed,
Ezért is vagyok gyakrabban részeg.
Álmaimban megjelensz
És ismét ugyanúgy szeretsz…
Valójában most épp mással lehetsz..
Ébrednem kéne…hallom hív az élet,
Mert ez elkeserítő szemlélet…
Egyhelyben toporgás, üres sóvárgás,
Nem létező, idilli látomás…
Lepereg rólad már minden, mi én vagyok,
Felőled akár el is hunyhatok…
Néha úgy érzem, ez már meg is történt,
Az élet értelmét nekem már eltörték….
|
|
|
- március 04 2011 05:16:52
Nagyon szép keserédes vers, gratulálok! Évi. |
- március 04 2011 07:42:18
Kedves Terco7,
elkeseredett hangulatú versedhez gratulálok: Radmila  |
- március 04 2011 08:51:44
játékos e keserédes! |
- március 04 2011 09:36:32
Terco!
Nem szabad ennyire elkeseredni!
Majd kialakul a helyzet, még ki is békülhettek!
Szépen megírtad, de az ital nem old meg semmit!
Gratulálok: Pircsi |
- március 04 2011 15:21:47
Kedves Terco!
Nem szabad ennyire elkeseredni. Hallgass az Élet hívó szavára, és ébredj, (hiszen ezt írtad Magad is). Remélem a gyakori részegség csak azért szerepel a versedben, mert éppen úgy kívánta a vers rímelése!
Az élet értelmét nem másoktól kell várnunk, magunknak is sokat kell tenni érte.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- március 04 2011 17:46:36
Szomorú... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
