Napkorong

NAGY DOMOKOS IMRE

HA ELFELEDKEZTÉL

Ha elfeledkeztél olyanról,
amit pedig illett tudnod,
az így elkövetett megbántást
nagyon nehéz helyrehoznod.

Szégyenkezve magadba nézel,
előtted egy kérdőjel áll,
s nem is tudod, hogy tegyed jóvá,
mit ügyetlen elrontottál.

Csak rajta múlik, a másikon,
hogy ezen át tud-e lépni,
vagy elromlik valami végleg,
mert nincs ereje elnézni.

Így csak várhatod, hogy mit hoz
az ismeretlen jövendő.

(Budapest-Sasad, 2011. március 12.)

Hozzászólások

vali75 - március 13 2011 10:21:42
Nagyon jól megírtad! Bizony ha valamit elrontunk, gyakran nehéz helyrehozni!
Gratulálok!

Szeretettel: Vali.

rapista - március 13 2011 11:13:42
szonetted jó felütés a NAGYBŐJTRE és a Szent Tavaszra!

Torma Zsuzsanna - március 13 2011 12:00:40
Kedves Imre!

Nagyon szép ez az újonnan írott versed, amely nagy igazságot rejt.
Ha elrontottunk valamit, ha megbántottuk a másikat, néha azt várjuk, hogy könnyen túlteszi magát a történteken, és várakozunk, hogy az idő mindent elrendez, mintsem azonnal elnézést, vagy bocsánatot kérnénk.
Talán nincs is olyam ember, aki ne esett volna bele ebbe hibába, s legtöbbször csak azért, mert észre sem veszi, hogy megbántott valakit.

Üdv.: Torma Zsuzsanna

pirospipacs - március 13 2011 20:09:31
Komoly témát hoztál drága Imre. Bizonyára sokakat elgondolkodtat. Az ember bizony feledékeny és hibázik. Kérdés csak az, hogy mekkorát.
Szeretettel: pipacs

bZsanna - március 13 2011 21:15:54
Amit elmulasztottunk az életünk során, azt nehéz helyrehozni, legfeljebb bűnbocsánatot kérhetünk érte...azt viszont lehet

Versedhez szeretettel gratulálok! Zsanna

Radmila - március 14 2011 07:14:29
Kedves Domokos, nagy igazság van szép versedben.
Szeretettel gratulálok: Radmila

NDI - március 14 2011 10:07:11
Köszönöm a hozzászólásokat. A nagy baj az, hogy én feledkeztem el [b]Valakinek[/b] a születésnapjáról, aki pedig vonattal feljött, hogy meglátogasson a kórházban... Most nagyon igaz az utolsó két sor...