Tudom,
ablakok és ajtók nyitása néha friss szellővel jár
Tudom,
A csendben lopakodsz, nem nyikorog a fapadló ha vársz
Tudom,
értékes lomokat rejt szekrény s sublót fiók s rá találsz
Tudom,
Nekem már rég nem követi a tavaszt a perzselő nyár
Csúszik az olló, telefon vezetékét vágva
Az elszigeteltség érzését ösztönzi s várja
Inspirál a józan észt kínnal kínálva.
Szeretem érezni a feszültségedet,
Amikor biztos vagyok benne, érzem
Tudod, én ott vagyok valahol, s éget!
Én, mint te, az éjjel ébren fenyeget
A csalétek mint hazug szeretet, s szégyen!
Megtagadom,hogy kívánom érintésed
Betolakodó a boldog sötétben,
Alattomosan hamis, itt minden,végleg.
Betolakodó gyere és hagyjad ott a jelet,
Mint meztelen csiga, mikor nyálas nyomvonala
Meggyalázza a zsenge saláta leveleket.
pircsi47 - március 22 2011 11:18:17
HenriEtta!
Ez a versed is nagyon szép, gratulálok: Pircsi
pircsi47 - március 22 2011 11:23:01
Tetszett a zene is!
Eta-Etusom - március 22 2011 12:26:42
Pircsikém, nagyon kiábrándult életérzésből fakadt!
Ímádlak amiért értékeled a videómat, "Righteous Brothers - Lost That Loving Feeling Love-Elvis és a Top Gun nagy slágere volt a " Már elveszítetted a szerető érzést!!
gyongyszem555 - március 22 2011 12:53:12
Kedves HenriEtta! Sajnos a kiábrándultság érzése nagyon tükröződik versedből. Szeretettel olvastalak! Évi.
agota - március 22 2011 16:19:25
Ejha,nem egyszerű sorok!De jók.
Ágota
heaven - március 23 2011 09:08:25
A végén a hasonlatod ütős, hát nem egyszerű vers az biztos.
hubart - március 23 2011 15:52:56
Beához csatlakozom.
Szeretettel, Feri
