Hidd el, léptem volna,
ha nem fogy közben el az út.
Már nem tudtam, merre tartok.
Bár a számok ujjaimból kifolytak
kezem ösztönösen még ma is
a telefon után nyúl.
Tizenkét év nagy idő. A vonalat törölték azóta,
de a hangod mélyen a fülembe ivódott.
A lelkemben szól akár egy búgó orgonasíp,
mire még most sem rezonál az Elmúlt...
Az e-mailek sorra visszajöttek,
pedig Istenhez címeztem mindegyiket.
Kérdéseimre már sosem kapok választ,
miért mentél el, merre tartasz és minek?
Még most is visszavárlak.
Tudod, mindig akartam,
mégse mondtam elégszer,
hogy büszke vagyok rád s imádlak,
hogy az utolsó mozdulatodat pénzre váltottam..
Nem. Nem nyomorogtunk,
de nem volt bennem alázat.
A gyűrűdet zaciba vágtam.
Kellett kajára, iskolára.
Ki akartam váltani.
Megint elkéstem.
Már oly' régen tenyerembe dermedtek,
és valahogy nem múlnak a percek.
Keresem érintésed fészkét,
kezed vonalát.
Csak apróra tört emlékkövek
peregnek markomból,
ahogy lelkem alagútja
feltárja kincseit,
s én újra és újra szeretném
megosztani veled.
De a gépemen mindig ez az üzenet:
Error..hibás vagy nem létező e-mail cím,
nézze át újra!
Holnap inkább tárcsázok.
Csak hat jegyű szám.
Egyszer eltalálom,
és akkor a telefont ismét felveszed.
Hallom ahogy mondod, vigyázz magadra,
majd kattanás, búgó hang..
pircsi47 - március 28 2011 10:36:47
Zsanett!
Csodálatos, kitartó szerelem a Tiéd!
Gyönyörűen megírtad és ez a zene is nagyon jó hozzá!Nem ismertem eddig, de tetszik!
Gratulálok: Pircsi
Zsefy Zsanett - március 28 2011 10:41:58
Köszönöm, kedves pircsi47.
Lehet elkedvetlenítelek, ha elmondom nem a szerelmemről szól..- bár szerintem nem baj, ha másnak mást mond a vers, mint aminek okán íródott..hiszen az a jó, ha sokakhoz ér el, és sokféle érzelmet tud táplálni!
Édesanyám halálának évfordulójára..
Sejtettem én, hogy nem szerelemről van szó a versedben. Hiszen ha Istenhez címezted az "e-maileket".
Bele kell nyugodnod abba, amit megváltoztatni nem tudsz. S hinned kell abban, hogy egyszer újra összetalálkoztok.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Radmila - március 28 2011 11:04:08
Kedves Zsanett,
csodálatos versed ismét lelkemig hatolt. Lelkifurdalást érzek, nekem is van. Azt hiszem megértenek minket "ott"
Már oly' régen tenyerembe dermedtek,
és valahogy nem múlnak a percek.
Lehet ettől szebbet írni?
Szeretettel gratulálok: Mila
agota - március 28 2011 12:32:08
Megint a "döbbenet".
Csendben elosonok vele.
Ölel
Ágota
reitinger jolan - március 28 2011 15:47:27
Igen, oda hiába címezzük leveleinket, visszaérkezik.
Egyedi lelki gondolat koszorú az emlékezés sírjára.