autók fényszórójában,
szélfodros felhők alatt
hanyatt feküdt a holdfény
a tócsa szélén
- nemrég esett....
nézte hogy izzik el az alkony
tűnődött - vére az,mi a tócsában remeg?
vagy csupán fákról hullik még
néha a megtapadt vézna csepp....
tetőként kúszott fölé lassan
valami szürke köd
s arra sem eszmélt már
hogy nincs vágy,se óhaj ....
kérés,mi az idővel dacol
maradt Ő
és a Tócsa
...az örök éj
a Mindenben Valahol
