Napkorong

Írni, írni kell,
mert a gondolatok megszakasztják a tűrés gátját,
ahogy a fa lehullatja gyümölcsét,s a szél tova hajítja utasát...

Írni kell, hogy szebb legyen mi elromolt,
s kedvem újra a virág illattal szaladjon,
szólni kell és kiáltani,
de az érzés van csupán,
avar alatt motoszkáló maró fájdalom...

S megint elvesztem,
mert leányhaj vagyok a szélben,
könnyű szálló,
kedves és kellemes illatú,
de oly csapongó és szeszélyes,
mint kísérőm az élet...

S gondolkodtam új és régi utakon,
s eljutottam oda,
hol a múlt csak múló megfakult képek dallama,
de mi vár az új létben,terv kell,
s készüljön ekképpen...

Legyen e szeszélyes vadhullám a tengeren,
hozzon mámort,
de egyben bánatot is,
vágtasson át határokon és lelkeken,
vagy lépjek füves csendes útra hol,
a vihar meglelhet,
óvjak e, neveljek e kedves virágot,
s őrizzem vele azt kit imádok,
s a küzdelmem folytatódjon,
s a lelkem régi medrében csorogjon..

Elszaladtam rég a térről,
otthagytam a mondókákat,
úti cipőre cseréltem a puha zoknit,
s egyedül keltem át ott hol a korlátot keresve se találod..

S ha a tébolyult elme újra megpihen,
a lélek a cseresznye fa alatt ismét megnyugodva halad,
s fürkészi a virágokat,
s hallgatja a befolyásoló kedves szél szavakat...

Hozzászólások

fava - május 22 2011 17:50:17
Nagyon jó ez a vers!...és ha irni kell,akkor irj,ezt tesszük mi mindannyian ,mert a lelkünk akar szólni,hát irink...
Szeretettel gratulálok:fava

timigeo - május 23 2011 08:31:09
Köszönöm

pircsi47 - május 23 2011 13:08:42
Nekem is az a véleményem, mint a Tiéd!
Ki kell magunkból mindent írni, a jót is a rosszat is, mert különben szétveti az embert a feszültség!
Szépen megírtad, gratulálok: Pircsi