|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Az Álmok sötét tengerében egy lélek úszott,
rámnézett, gyorsan közelebb kúszott,
jóindulatú, szerény arcú, kissé nyúzott.
Szemembe nézett, valamit a fülembe súgott,
valami olyasmit mondott,
ami nekem szörny? gondot okozott.
Az angyalokat a felh?k felett láttam,
szerelmedet szívem bús mezején vártam,
e bús mez?n egyedül álltam.
Reggel a Nappal együtt keltem,
este a Nappal együtt feküdtem.
Most igazán er?snek kell lennem!
Az angyalok és démonok összefogtak ellenem,
kínpadra fektették ziháló lelkem,
s örök szenvedésre ítéltek engem!
Bús szívem nem bírja már!
Bíbor fényben angyaltánc kél s muzsikál,
hirtelen nekem minden fáj!
Fáj mit velem tettek az angyalok,
fáj, hogy csapdába csaltak csalfa démonok.
A sors ferde cs?rével konokul károgott.
Nem hittem volna, ily megtörténhet,
nem hittem soha ily érzés létezhet.
Nem leírható mit bánatomban érzek!
Sem az ördögök tengerének, -a pokol fenekén,
sem az angyalok városának, -a világ tetején,
nem éreztem még ilyet, szép Kicsikém!
Irigyeltek ezért az égi angyalok,
irigyeltek tüzes szem? pokoli démonok,
s mind ezen túl vagyok!
Túl vagyok már erd?n, hegyen,
túl vagyok már ezernyi életen,
túl vagyok már csillogó fényeken.
Lelked ragyogása temette be lelkem,
szerelmed ereje kínból tépte ki szívem.
Mindig szeretni foglak Kincsem! |
|
|
- november 27 2007 11:40:45
Szép szerelmi vallomás volt, jó hangzó rímekkel és élvezetes fantáziával. |
- november 27 2007 21:32:41
nem is tudok mást írni, csak azt, hogy nagyon-nagyon tetszik
Brigi |
- november 28 2007 12:18:34
Köszönöm! Örülök, hogy tetszik! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 10. csütörtök,
Nikolett, Hunor napja van.
Holnap Teodóra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
