|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Otthonomnak akácos mezején
Könyörgöm hozzád:
Légy ma gyámolító mellettem; ím e padon,
S ha felénk ér a hold,
Mást nem kívánok,
Csak fénye hadd süsse komor arcunkat.
Felviduló holnapok játszanak a fejben,
De a szív fagyos, s tajtékzik megannyi harag…
Hogy hozzád érjek… Ne, ne engedd!
Fájdalomnak- tudom- hideg forrása ez,
S a tegnapnak még szürke foltja,
Mely megfolyt, megsebez.
De hadd lássam még ezt az arcot,
Hogy a sötétség reá omlik.
S bánattal lüktet szívem benned
Minden percben, de hiába már…
Felkel a nap, s ragyog majd
De nem nekünk.
Minket már ellopott a holdsugár… |
|
|
- július 24 2011 19:52:09
Nagyon szép, költőien finom klasszikus hangzású versedhez
szeretettel gratulálok! Zsanna |
- július 24 2011 21:45:58
Szeretettel gratulálok szép versedhez: Radmila |
- július 24 2011 22:06:00
Szépséges képekben jelenítetted meg fájdalmas érzéseidet!
Gratulálok versedhez!
Szeretettel: Vali. |
- július 24 2011 23:19:37
Köszönöm szépen mindannyiótoknak, aranyosak vagytok |
- július 25 2011 15:00:45
Kedves Manga lány!
Régen olvastam Tőled, örülök, hogy újra itt vagy.
Szép-szomorú versed nekem is tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 20. hétfő,
Illés napja van.
Holnap Dániel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
