játsszunk szerelmet és ne kérj, ne adj kegyelmet,
legyen igazgyöngy a könny ha beléd mar a múlt
és felszakadnak a behegedt sebek, a halott szerelmek
néznek rád mosolyogva és újra nyújtják kezük,
hogy megkapaszkodj, s beléd-kapaszkodjanak,
hát ne lökd el karjukat, kulcsold ujjaid ujjukra,
vagy kulcsold kezed imára és írd újra hited,
jöjj hát, mosollyal arcodon, játszunk szerelmet,
játsszunk lebbenő szellőt nyári hőségben,
csillagfényt a titkokról hallgató sötétlő éjben,
simogató szép muzsikát a monoton csöndben,
egy érintést a bőrön az érinthetetlenségben,
játsszunk ölelkező párt, izzadt testünket fedje
jótékony homály, hálás mosolyod én lássam és
én köszönjem meg kitárulkozásod, hogy
magadba fogadtál, játszunk hát, játsszunk
boldog embert, kiknek az ég egymást adta ajándékba,
játsszunk hát szerelmet
pircsi47 - augusztus 28 2011 17:45:22
Imre!
Gyönyörű, csodálatos, meseszép a versed is és a zenei aláfestés is!
/Ugye ez a Keresztapa filmzenéje?/ Nagyon jó kis élmény volt!
Köszönöm és Gratulálok: Pircsi
agota - augusztus 28 2011 18:04:41
Köszönöm, hogy olvashattam, és hallgathattam.
Elaine - augusztus 28 2011 18:34:34
Játszunk.. nagyon szép.
Elaine - augusztus 28 2011 18:38:47
"vagy kulcsold kezed imára és írd újra hited"
Élmény volt.
reitinger jolan - augusztus 29 2011 16:00:08
Szép játék let érzelmeid csokra.
Kosztolányit juttattad eszembe, mondd akarsz-e játszani..., lehet nem pontos az idézet.
Csak ő a szerelem helyére a halált helyezte.
Szeretettel Joli
Geot - augusztus 29 2011 19:05:34
Élmény volt olvasni szép versedet! Az élet egy nagy " játék"! Nem mindegy, hogyan " játsszuk"!!
Szeretettel:Geot
