|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Tizennégy év száll a semmibe,
elmossák vágyunk az őszi szelek.
Én elhittem neked: örökké;
meghalt bennem az öröklét.
Tartalak foggal és karmokkal,
húsodat marom szavaimmal;
szemedben csak gyűlölet ragyog,
eltűnt a szeretlek, a neked vagyok.
Mint egymásba vájó vércsék,
tépett tollaink, vérünk mérgén,
érleljük fájdalmunk, kínunk;
nincs többé tündöklő fényút.
Pillantásodban csak közöny,
szememben mindig könny;
a hit amit adtál, s adtam,
ajkunkon semmivé hamvad. |
|
|
- szeptember 08 2011 09:33:33
A téma szomorú, de hűen ábrázoltad ezzel kapcsolatos érzésed.
Szeretettel Joli |
- szeptember 08 2011 10:48:29
Igazán szép! Most nagyon is átérzem... |
- szeptember 08 2011 20:28:09
Fájdalmasan szép sorok... |
- szeptember 08 2011 21:00:54
Szép, egy élethelyzet remek feldolgozása. |
- szeptember 09 2011 11:58:12
Héja nász az avaron!
Ez jutott eszembe a vércséidről!
Nagyon mély csalódott vers, de nagyon jó!
Gratuláklok: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 11. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Pongrác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
