Mosolygok rád mint a hajnali fénysugár,
Mely a kék ég óceánjából vakítón néz le rád.
Küldj egy mosolyt te is a fellegekbe
Arcodról a bánat t?nik mindörökre.
A szeretet fénye az mely világít neked,
Ne told el hát a feléd nyújtott kezet.
Fogd jó er?sen, kapaszkodj belé
Állj fel, s jer gyorsan a fény felé.
Kedves vagy számomra, fontos vagy nekem,
De szívemben barátként foglalsz el helyet
Szeretlek téged mint embert, kit a sors húz
Ott vagyok melletted, ha nincs számodra kiút...
Drága barátom, megfogom kezed,
S megyek veled csendben, kísérem léptedet
Bánatos arcod a két kezembe fogom
S hulló könnyeidet mosollyal szárítom...
mullerildiko - december 14 2007 05:01:20
Szép, szívet melenget? vers . Üdv :Ildi
kormi37 - december 14 2007 14:42:47
gyönyör? verset írtál kedves51! Az ?szinteség árad a versedb?l és egyben az odaadó szeretet nyelvén a barátság. Gratulálok. Szép lett.
kedves51 - december 15 2007 12:47:59
Nagyon köszönöm a kommentet
a kommentet
