Egyszer elküldted ezt a számot,ami nekem is tetszik!
Tolnai Imre:
Milyen ember,
aki valakit
átver,
S érzékeny
szívet,lelket
tör el?
Nagyon
kegyetlen,
szívtelen,
lelketlen
alak,
Képes
áttörni
sok-sok
falat.
Eldobtál
magadtól,
mint egy
darab
szemetet,
S vajon
van benned
olyan érzés:
Szeretet?
Ne hivatkozz
a pasidra,
Ha ő valóban
Szeret,tisztel,
Megért Téged,
Ne szabja meg,
Kikkel barátkozz,
S mert az már
Réges-régen
Rossz,
S szomorúságos.
Gondolkozz el ezeken:
Rabszolga vagy ember
akarsz tovább lenni?
Kívánsz -e életedben
Sok-sok barátot
szerezni?
S őket őszintén
megtartani?
A döntés a Te
kezedben
van,
Hiszen a számodra
a véleményem
hatástalan:
Nem számít,
mit írtam,
ám ezt megírni
fontosnak éreztem,
s gondoltam,
Mivel személyedet
Igaz barátnak
tartottam,
S feléd
Én így ,őszinte
Barátsággal
Fordultam.
pircsi47 - október 10 2011 10:41:24
Imikém!
Ha elment, hadd menjen! Neked még rengeteg időd van válogatni!
Egyszer nevetni fogsz még ezen! Hidd el egy idősebbnek, aki már
minden utat bejárt!
Viszont jól megírtad!
Gratulálok: Pircsi
gyongyszem555 - október 10 2011 10:42:24
Kedves Delfinke!
Jók a gondolatok, egy-két helyen ugyan még nincs rím, de többnyire van, úgy hogy gratulálok!
Ha nem veszed rossz néven, én soknak találom - úgy összességében minden versedben - az s mássalhangzót, - de nyilván a Te döntésed, hogy hogyan írod.
"Rabszolga vagy ember
akarsz tovább lenni?"
Mivel a rabszolga is ember volt (meg most is az) én ezt a két sor másképp írnám. Mert így a rabszolgát ledegradálod, mintha nem is ember lenne.
Én így írnám!
Rabszolgaként akarsz-e még élni?
Vagy szabad emberként tovább lépni?
Akarsz-e életedben barátot?
Őszinte szívedet felajánlod?
(1o szótag, páros rím)
Remélem, nem haragszol, nem bántó szándékkal közeledem, de hiszen Te ezt tudod!
Szeretettel olvastalak!
Évi.
Tolnai Imre Krisztian - október 10 2011 11:01:48
Köszönöm,hogy olvastatok,illetve,hogy írtatok!
Üdv.:
Delfinke
novak0411 - október 10 2011 11:07:42
Én is csatlakoznék Pircsihez idő van még
Laci
gufi - október 10 2011 12:11:25
Kedves Delfinke!
Az élet pofonokat osztogat, nekem, neked és neki is. De mindent túl kell élni, csak idő kérdése. Az igazság érzetedből fakadó gondolatok nyílt, leplezetlen sorokban öltenek testet.
üdv:gufi
fava - október 10 2011 19:37:36
Delfinke kedves! Soko-sok ugynevezett barátban fogsz még csalódni,mert ilyenek vagyunk mi emberek hinni akarunk de sokszor megcsalnak érzékeink,de ettől alakulunk,ettől fejlődünk,ettől válunk emberré,felnőtté...és ha őszinteakarok lenni talán még jobb iróvá is-hisz a fájdalom szüli a legjobb verseket,irásokat.Gratulálok! Szeretettel olvastalak:fava
marina - október 10 2011 20:39:17
Írd ki magadból... Tudod, a rosszra, jó jön...
Tudom,van.
