Volt egy jó barátom ám.
Sülve-f?ve együtt voltunk, úgy, tényleg igazán.
De mikor megkaptam a diplomám,
Elhagyott e kedves cimborám.
Évekkel kés?bb eszméltem , mikor megnéztem az órám.
Nem számíthat már e pajtás évek óta rám.
T?le kaptam hajadon koromban,
S a szívem most megszakad e pillanatban.
10 év telt el mióta utoljára láttam.
Fiatal volt, fess és okosabb is nálam.
Bár az élet nekem kedvezett,
Mégis ? volt kit irigyelnem kellett.
Egyik nap jött a hír.
Nagyszer? barátom többé már nem ír.
Fájó szívvel válok el t?le íj korán:
Ismét elhagyott e kedves cimborám!
mullerildiko - december 19 2007 08:32:15
Kedves Durcika ! Jó a vers, érezni bel?le a soha nem múló szeretetet, ?rizd ezt meg a lelkedben Szeretettel: Ildi
denes - december 19 2007 12:26:13
Azt most úgy kell érteni, hogy nem ír, hogy végleg nyugovóra tért?
(a gyengébbek kedvéért, mint én)
