|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
LENINGRÁDKA*
Szeret, azt súgta, csak nevettem,
Nem szóltam semmit, butaság!
Egy hét alatt ez lehetetlen,
Hol vannak már ilyen csodák…
Táncoltunk, úgy húzott magához,
Fejem a vállán nyugodott,
A sors szeszélye, lám, hová hoz,
Melegem lett, le a zakót…
„Nem, nem, nem szabad, ide látnak…”,
„Akkor sötétben táncolunk!”
Ringását ittam derekának,
Ahogy a szobán átvonult.
Vadul elkaptam, úgy kívántam,
Csókoltam nyakát, a kezét,
Csak egy éjjel vele az ágyban
Elég lenne nekem, elég…
Vetkőztettem, ő nem engedte,
Megsértődött. „Ilyen hamar?
Nem vagyok még a feleséged,
S tudd meg, engem más is akar…”
Dühöm elkapott. „Itt van, látod?
Van kedvesem, ki vár reám,
S neked is van biztos barátod,
Vagy szűz lennél még, szép leány?”
„Igazad van, el is megyek már…”
Mondta, s megindult. „Nem, Vera,
Ne menj el, tudod, nekem is fáj…”
De késő volt, óh én buta!
Pardont kérni szégyelltem volna,
Úgy döntöttem, végét vetem
E kínos ügynek. Pici morzsa
Azért mégis lehullt nekem…
Leningrád, 1962. október
_______________________________
*városi illetőségű nő orosz neve
(a férfi - leningrágyec...)
|
|
|
- december 22 2011 12:59:39
Kedves Dávid, vágyakozás s a józanság ütközése. Szeretettel gratulálok: Mila |
- december 22 2011 14:28:21
Nagyon jól megírtad, kedves Dávid, szinte érezni lehetett a forró hangulatot. Versed ritmusában és rímeiben is a szokásos remek.
Áldott ünnepet és boldog újévet kívánok!
Üdv, Feri  |
- december 22 2011 21:01:36
Kedves Dávid!
Te nagyon leragadtál Leningrádnál. Kitűnően írtál akkor is és hozod a fiatalság hangulatát.
Szeretettel gratulálok és ÁLDOTT ÜNNEPEKET kívánok: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 09. szerda,
Ádám napja van.
Holnap Nikolett, Hunor napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
