Nehéz az élet, ha nincs kivel megoszd
mindazt mit átélsz, mi szádra ráfagyott
ha titkokat hordozol, mikre nincs válasz
s aki felelhetne csak annyit mond: Ne fárassz!
csöndben üldögélve, várni szép reményre
hallgatni,bámulni a vaksötétbe,
néha elmerengni vajon mit is hallassz..
tudhatnád csak ennyi: Hagyjál már, ne fárassz!
A barátság tünemény, ápolni, óvni kell,
talán nem csak nekem,de ? nem felel.
Nehéz ha mindent önmagába fojt;
te szakítottad kedvesem, szagold!
denes - december 29 2007 16:18:10
Magamnak kerestem, magamnak csináltam--mondja a versed, kiábrándult, megsebzett öntudattal és keresi útját a lélek és a test, mely megfáradt már és kezéb?l egyszer minden fájdalmat végleg elereszt.
Tibor
