|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Az ember egy olyanféle teremtett lény,
Aki semmit?l és senkit?l sosem fél.
Vissza nem riad ? bántástól,sem harctól,
Szíve nem puhul meg,a könnyes arctól.
Akaratlanul is bántja párját,társát,
Nem becsüli sem szerelmét,sem barátját.
Szeretne ? szeretni,de nem tisztán,
Nem látja példának Izoldát és Trisztánt.
Szerelembe esik hirtelen s gyorsan,
Most sír,máskor a szerelemt?l olvad.
Hisz megbízik egy másik emberi lényben,
Mert szívében remények,új tervek élnek.
Elképzel a párjával egy szebb életet,
Valóságos álmokat szül a képzelet.
Tervezgetnek,éldegélnek szerelemben,
Mosolygós gyerekeket látnak a kertben.
Miért is maradna minden tökéletes?
A b?n miért ne lehetne örökletes?
Az álmaikba belép egy új szerelem,
Ez lenne az a nagy emberi értelem?
Képes büszkén álomra hajtani fejét?
Egy harmadikért eldobni jó életét?
Nem gondolni arra,mily fájdalmat okozott,
Családjára mennyi bajt s gondot hozott?
Nem érzem,hogy ebbe a fajba tartoznék,
Hanem lelkük világától védekeznék.
Távolinak érzem szívüket enyémt?l,
Ett?l a "gyönyör?" emberi eszmét?l.
Mikor jön már rá,hogy porból van s az lesz?
Bármilyen Istenfölötti dolgot is tesz.
Valamikor csak gy?lölve tud szeretni,
De azt,hogy honnan jött,mindig elfelejti! |
|
|
- december 29 2007 22:28:48
Kedves Nona mély és igaz gondolatok szépen versbe szedve, gratulálok |
- január 24 2008 15:35:14
Üdvözöllek Nona!
"Gyûlölök és szeretek?"
Ez az ambivalencia, ha jól tudom. Kialakulhat egyesekben ez az érzés. De jó, ha nem felejtik el azt, hogy honnan jöttek!
Szép a versed!
Üdvözöllek: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 25 2008 18:26:55
Nagyon tetszik a versed!! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
