Írtam egy levelet neked,
Remélem nevem gyorsan feleded,
Bánom,hogy szívedhez sehogy se érek,
Már semmitől nem félek,
Tőled semmit már nem kérek,
Már érzem alig élek,
Minden szavam egy szálat éget.
Nem érdekel téged bármire is kérnélek,
Minden szavam igaz,
Bár verseim olvastad,azt se tudod írója ki az.
Bocsánat hogy jó voltam veled,
Százszor újra írtam e levelet !
Minden szavammal egy félelmet feledek.
Biztos vagyok,
Tőled erre választ nem kapok,
És tán nem is akarok,
Mert csak érzést árasztok.
A gondolataim egyfolytában változnak bennem,
Az előzőt mintha törölnék,feledem.
Még mindig írom ezt a búcsú levelem,
De neked ez is csak olyan szó,mint a szerelem.
Talán végre rájössz ki is vagyok,
Miközben ezt a levelet olvasod.
Nézz szemembe,
könnyekkel van tele.
Minden fájdalmam,
Lemosnám vele.
Előtte a mennybe repültem volna veled,
Most meg a földön fekszem álmom darabokba szetted.
Szeretlek megőrülök tán,
De ezt soha se érted meg talán.
giziszalay - február 13 2012 17:45:43
Kedves Xander, szomorú levelet írtál, talán tovább kellene lépni, nem egyszerű, de muszáj.
Üdv:Gizi
vali75 - február 13 2012 17:49:02
Kedves Xander barátom!
Én megértelek, hiszen tudod! Melletted vagyok, fel a fejjel! A véleményemet kifejtettem már neked bővebben...
Szeretettel: Vali.
Xander - február 13 2012 17:52:20
Ezzel a versel tettem át magam rajta
Elaine - február 13 2012 18:32:52
Ha túltetted akkor jó! Sok ilyen lesz még az életben... nagyon sok... de hidd el mindig az egyenes út a legjobb... az őszinteséggel annyi mindent el lehet érni. Bár néha úgy érzi az ember pont attól borulhat minden. De ha borul, akkor annak oka van és hagyni kell... mindig vár egy újabb
A véleményemet kifejtettem már neked bővebben...
