|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Érzés egy év távlatában...
Mikor hideg homlokodról kezemmel töröltem
a gyöngyöző, fájdalomtól éledt izzadcseppeket,
s néztem arcod, a férfit, kit egykor szerettem -
azon gondolkodtam : miért nem adtunk boldog életet ?
Hová és mikor tűnt el a valamikori lángolás,
a tűz és a remény a szeretetben s a boldogságban ?
Miért égett fel kettőnk között a híd s az álmodás
mikor szűnt meg, s miért nem folytatódott a valóságban ?
Miért hagytuk, hogy vágyaink elhamvadjanak,
s jéghideggé fagyjon kettőnk buja nászágya ?
Miért engedtünk a durva, kegyetlen, zord szavaknak,
hogy általuk eltűnjön mindkettőnk vágyálma ?
Fogtam a kezed...s néztem kopott, élettel teltnek
már nem mondható szemeidet...lepergett előttem ifjúságunk...
De szívembe markoltak ismét a fájdalmas érzések,
mikor bántottál...s mikor egymás ellen fordult haragunk...
Tudom, akkor már te is másképp tetted volna...
visszaforgattad volna az Idő fogaskerekét...
Szemedben láttam a megbánást s hogy szíved átkarolna,
ha meg nem történtté tehetnéd...szívemet megérinthetnéd...
És ültem...figyeltelek...sajnáltalak - de nem szerettelek,
mert az évek során kiégett irántad érzett szerelmem...
Sajgott a lelkem, hogy én fájdalmat, igazat nem érezhetek,
mert elvesztek valakit, akit valamikor nagyon szerettem...
Éreztem fájdalmat - a gyermekem apját veszítem el...
éreztem benned az utolsó kínok gyötrő szenvedését...
Éreztem gyermekem téged megtartani akaró kérését -
de nem éreztem egy szerető NŐ mérhetetlen veszteségét...
S akkor is és azóta is fáj, hogy nem érzem pótolhatatlan
hiányodat...nem érzek űrt magamban, nem vágyom utánad...
S bár sajnálom, hogy fiatal életednek ily hamar vége szakadt -
de most már szeretettel karolva élem a napjaimat.
2011. dec. 15. |
|
|
- február 16 2012 10:06:45
Szomorú, szép versedet nagy szeretettel olvastam., nagyon meghatott, mert olyan érzéseket éltem át újra ami már egyszer és azóta is újra felszinre tör.
Dellamama |
- február 16 2012 10:15:48
Kedves Gabriella!
Versedbe belesűrítetted majdnem az egész életedet attól kezdve, hogy a boldog érzést birtokolhattad, majd elvesztetted, mert talán olyan valakit szerettél, aki nem volt rá igazán méltó. Nem véletlen az, hogy nem érzed pótolhatatlan hiányát.
Örülök, hogy ma már szeretve élsz!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 28. szerda,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
