|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Forró teám fűti
hideg szobám.
Paplanomra, álmodott
boldogságom bámul rám.
Kopogtat,
a megkövűlt valóság.
A tükörből megkövesedett
ősbölény néz rám.
Anyatejért imádkozok!
S egy pillanatra boldog
vagyok.
S a következőben reszketek
A tükörben, félelemtől torzult,
szent arc remeg.
Vidám angyalként játszik
velem.
Játék volt a betű,a szó
s a vers véletlen.
Igaz a cetlire írt üzenet.
Szavai tisztán csöppentek
énembe.
A testével hazudott!
Arcával,szemével,mosolyával,
mikor érintett ujjával.
Leheletfinoman változott,
az olvasott,s kimondott szóra.
Bennem égett egy órán át!
Az angyali boszorkány.
Felém dobott egy borítékot
megalázott,otthagyott.
Mégis hozzá menekülők.
Mert ő az Istenanyám
mert ő az üresség
mi létemnek kell,hogy éljen. |
|
|
- március 22 2012 08:30:41
Néha olyan valakit szeretünk, aki nem érdemli meg szeretetünket.
Az állandó ok okozat összefüggése, talán választ ad neked.
Szeretettel Joli |
- március 22 2012 19:33:29
Fájdalom...szép sorokban.
Szeretettel:marina |
- március 25 2012 14:25:23
Nagyon összeszedett, szép szomorkás versed! ŐSZINTÉN GRATULÁLOK! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 27. kedd,
Szabina napja van.
Holnap Simon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
