|
 Vendég: 19
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
A falak közt néha érzem, itt vagy.
Távolról, mintha hallanám hangod.
Tudom, a magányodat nem bírtad.
A falak még lélegzik sóhajod.
Majd' három év komor éjszakája
köszön rám vissza a bús falakról.
Szomorú lett szemed a magányba',
s a mosoly elfogyott az arcodról.
S hiába küzdöttél napról napra,
látva az életed hogyan fogy el.
Talán Te, vagy Sorsod akarata,
feladta! Most már csak a Lelked figyel. |
|
|
- március 26 2012 12:41:56
"Talán Te, vagy Sorsod akarata,
feladta! Most már csak a Lelked figyel."
s ehhez nem kell hozzá tenni semmit. |
- március 26 2012 12:53:10
Köszönöm kedves Eta! |
- március 26 2012 14:44:44
Kedves Csobad!
Nagy-nagy szomorúság és bánat!
Ha elveszítjük akit szerettünk, sebeink csak nagyon nehezen, vagy talán sohasem gyógyulnak! "a Lelked figyel"Ő örökké velünk marad!
Szeretettel olvastam nagyon szép soraidat: Dellamama |
- március 26 2012 15:16:29
Köszönöm kedves Dellamama! |
- március 26 2012 15:44:04
Kedves Csobad, nagyon szép versedhez szívből gratulálok: Mila |
- március 26 2012 16:03:58
Köszönöm kedves Mila! |
- március 26 2012 16:30:43
Köszönöm kedves Sanyi! |
- március 26 2012 19:05:31
Talán Te, vagy Sorsod akarata,
feladta! Most már csak a Lelked figyel.
...sokszor a lélek fontosabb a testnél....szeretettel átéreztem minden sorodat :fava |
- március 26 2012 19:43:27
Köszönöm kedves Fava! |
- március 26 2012 20:01:25
Nagyon szép a versed. Meghatottan olvastam és Veled érzek.
Szeretettel: Szomorúfűz |
- március 26 2012 20:06:56
Köszönöm kedves Szomorúfűz! |
- március 27 2012 00:25:27
Szép lett... egy kedvenc idézet jutott eszembe:
Néztem a nőt, aki addig voltam, és láttam, hogy gyenge, bár próbálja azt a látszatot kelteni, hogy erős. Mindentől fél, de elhiteti magával, hogy ez nem félelem, hanem annak az embernek a bölcsessége, aki ismeri a valóságot. Befalazza az ablakokat, nehogy besüssön a nap a szobájába: kifakítaná a régi bútorokat.
Láttam, ahogy a Másik a szoba sarkában ül: gyenge volt, fáradt és kiábrándult. Uralma alá hajtotta és rabszolgaságban tartotta azt, aminek mindig szabadon kéne szárnyalnia: az érzelmeit.
Paulo Coelho |
- március 27 2012 00:32:15
Tudom a vers másról szól... szomorú... csak a hangulata és az érzés... a fentire emlékeztetett. |
- március 27 2012 08:42:39
Szép sorok. Akit igazán szeretünk mindig velünk van, ott sóhajt szobáink falai közt.
Szeretettel Joli |
- március 27 2012 08:51:31
Köszönöm kedves Elaine! |
- március 27 2012 08:52:11
Köszönöm kedves Jolika! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 25. szerda,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
