Fazekas Margit /Szomorúfűz/
Arany sugarú szemedben a fájdalom…
Édesanyámnak!
Nyugalmam elhagyott, keserű lett az életem
Szívem nehéz súlya örökké, hogy nem vagy itt velem
Ó, milyen kegyetlen az élet, hogy vadul elrabolt tőlem
Arany sugarú szemedben látom minden fájdalmadat
Drága arcod rózsapírban égett, a kín égette
Tőled kaptam az életet, a mély anyai szeretetet
Rád gondolok szerető gyermeki szívemmel és
rettentően fáj, hogy nem tudtam megmenteni életed
Sajog az emlék, elöntenek a könnyek
Nincs olyan nap, hogy ne gondolnék Rád
Örökké a szívemben vagy – drága Édesanyám!
Nagy fájdalommal és szeretettel emlékezel Édesanyádra ebben a gyönyörű versben.
Részvéttel olvastam: Maria
szomorufuz - május 05 2012 13:34:06
Kedves Maria!
Tudomásul kell vennem, hogy nincs mellettem, de nagyon nehéz. Pedig már 22 éve, hogy magamra hagyott.
Köszönöm kedves szavaidat. Szeretettel ölellek: Szomorúfűz
gyongyszem555 - május 05 2012 13:43:10
Kedves Margitka!
Csodálatos, szívszorító versedhez szívből gratulálok! Nagyon fiatal voltál amikor "magadra hagyott" az édesanyád.
Szeretettel olvastalak: Évi
szomorufuz - május 05 2012 13:46:26
Kedves Évike!
Ő volt igazán fiatal - nehéz feldolgozni a tudatot.
Köszönöm, hogy meglátogattál.
Szeretettel ölellek: Szomorúfűz
szomorufuz - május 05 2012 14:05:48
Kedves Sanyi!
Köszönöm, hogy itt voltál, hogy olvastál.
Szeretettel: Szomorúfűz
Tigram - május 05 2012 21:01:58
Drága Gitka.
Fájdalmasan szép soraidat olvasva, könnyek szöktek a szemembe.
Ölellek: Tigram.
hzsike - május 06 2012 15:41:27
Nagyon szép sorok kedves Édesanyádnak. Szeretettel olvastam:Zsike
szomorufuz - május 06 2012 16:14:57
Kedves Margó!
Nagyon örülök, hogy látlak. Köszönöm, hogy olvastad versemet és köszönöm, soraidat.
Szeretettel ölellek: Szomorúfűz
