|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Szívemre fényed borul,
S, ahogy együtt játszunk ártatlanul,
Lelkünk kifakadt sebei nyomán
Éghet el a gondolatfolyam,
Mi zaklatott téged,
Aztán felém rohant.
Jártam az erdőt, utakat törve,
Hallottam hangod neszeket ölelve,
Dédelgettem hiányod magányom csendjében,
Ahogy föld mélyéből utat tör az élet.
Megfogant benned a gyűlölet virága.
Őrjöngő erőd nyughatatlan vágya
Hajszol tovább, hogy érezd a fájdalmat,
Ahogy ledönt, rabul ejt szunnyadó álma.
A mélység, amit átélek veled,
Örök, s halhatatlan, akár a szépség,
Ami átragyog veled.
Lassan kialszik a szenvedés mérhetetlen vágya,
S félelmed hervadó virága mögött megszületik az élet,
Ami velünk a békéd, s a békét hozza el.
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 31. péntek,
Oszkár napja van.
Holnap Boglárka napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
