|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Tavaly még írtad a gyönyörű verseket,
váltottunk számlálhatatlan üzenetet.
Barátság bimbója nyiladozni kezdett,
forró nyári napon ittam a versedet!
Bimbóból rózsa lett, szép szavak özöne
barátság teljesült, vártam a jöttödet.
Örült a szívem, ha köszöntél a falon
tudtam, csodás szép versed rögtön láthatom!
Huncutul szőtted a kedves kis szavaid
pedig fájdalmasan teltek már napjaid,
sírni lett volna kedved, de te nevettél,
írni drága barátom, nagyon szerettél!
Emlékek fájnak még, szívembe tőr döf itt,
homályos a betű, szemembe könny szökik!
Hasít a fájdalom Te már nem láthatod,
lelkem mélyére szép lényed bezáratott,
örökre itt maradsz, itt írod versedet,
olvasom halkan és árad a szeretet.
Huncutul mosolyogsz, stílusod egyéni
találkozunk a mennyben, tudom remélni!
|
|
|
- július 24 2012 19:31:18
Kedves Évi!
Versed könnyeket csalt szemembe, Veled emlékeztem én is!
Szeretettel olvastalak:marina |
- július 24 2012 19:39:59
Kedves Évi!
Te ismerted Őt én sajnos nem, de szép emlékezésedből sejthető, hogy mennyire kedveltétek.
Szeretettel olvastalak: Maria |
- július 24 2012 20:05:59
Kedves Marina!
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és velem együtt emlékeztél.
Nagyon-nagyon sokat gondolok Rá, tavaly nyáron szinte egész nyáron alig voltunk a korongon, de barátságunk első és utolsó nyara volt.
Hetekig nem tértünk napirendre a férjemmel, egyszerűen hihetetlen volt, hogy nincs többé. Tavaly is ugyanilyen nagy meleg volt, szenvedtem, de mindig írtam neki, hogy "no most üt meg a guta", ő pedig mindig válaszolt valami vidámat az ő egyedi utánozhatatlan stílusában. Nagyon hiányzik, innen a korongról is a versei, én úgy gondolom, hogy aki ismerte, szerette, most velem együtt emlékezik.
Köszönöm szépen, hogy "meghallgattál".
Szeretettel: Évi. |
- július 24 2012 20:10:55
Kedves Marika!
Biztos vagyok abban, ha Te is ismerted volna megkedvelted volna. Életemben "nem találkoztam" még ilyen szerény emberrel. Megcsodáltam a festményeit is, és amikor megdicsértem azt írta, hogy "ugyan már, ezek csak olyan kis maszatolások, sok volt a festék, el kellett használni valahová". Nagyon szerettem Őt és maximálisan tiszteletben tartottam.
Köszönöm, hogy Te is "meghallgattál". Örökre itt marad a szívemben az emléke. Olvasgatom a verseit, de sokszor még könny szökik a szemembe.
Szeretettel: Évi. |
- július 25 2012 10:29:06
Kedves Varika! Mindig könny szökik szemembe amikor valaki eltávozik. nem tudom megszokni,pedig nekem ez a hivatásom. Jézust szolgálom...Amikor valaki közel áll hozzám mint,ahogy hozzátok is nehéz róla beszélni. Akár,hogy is történik az életben bárki távozik el közülünk,de verseinkben mindig itt leszünk, és van mit ráhagyni szeretteinkre,és az utókorra. Nektek is megnyugvást kívánok. Szeretettel :Ferenc... |
- július 25 2012 12:06:28
Kedves Ferenc!
Nagyon szépen köszönöm, hogy meglátogattál kedves szavaiddal.
Én az ilyen fájdalmakat csak úgy tudom elviselni, hogyha képzeletemben alkotok egy "másvilágot" és ott elhelyezem szeretteimet, barátaimat, vagy akit igazán szerettem. Kommunikálok velük - képzeletben -, írok hozzájuk és elképzelem, hogy ők is írnak hozzám és válaszolnak leveleimre.
Köszönöm szépen, hogy itt voltál kedves Ferenc.
Szeretettel: Évi. |
- július 25 2012 21:40:11
Kedves Évike!
Én is szívesen emlékezem vissza "huncutkodó" stílusban írt verseire!
És teljesen igazad van: ha van másvilág, ha nincs, könnyebb úgy megélni a veszteséget, ha úgy gondoljuk, hogy aki elment, az nem csak az emlékeinkben él tovább!
Szeretettel: Zsuzsa
|
- július 26 2012 05:10:39
Kedves Zsuzsikám!
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtekintetted emlékversemet.
Szeretettel: Évi. |
- július 26 2012 18:32:44
Kedves Évike!
Őszintén írom: nem tudom, kihez írtad versedet, de csodálatosan szép megemlékezés.
Igaz szeretettel gratulálok. Ölellek: Szomorúfűz |
- július 26 2012 18:46:35
Kedves Margitka!
Nem tudom, hogy ismerted-e valamelyik másik portálról, de Szűcs István költő-festő barátunkról írtam ezt az emlékverset. Nagyon szerettük Őt a férjemmel együtt, meg gondolom, illetve tudom, hogy sokan szerették a klubtagok közül is. Én tavaj ismertem meg februárban amikor beléptem a Napkorongba, egy nyáron át tartott a barátságunk - mondhatom így nyugodtan teljes lelkiismerettel, hogy barátok voltunk a szó legszorosabb értelmében, imádtam, tiszteltem és nagyon nagyra értékeltem és respektáltam. Egy nyáron át leveleztünk - személyesen nem találkoztunk - de úgy érzem, hogy nem is kellett a személyes találkozás. Nagyon megdöbbentett a halálhíre, hiszen annyira készült a felgyógyulására és a visszatérésére. De a sors közbeszólt.
Róla emlékeztem kis egyszerű versemben. Végtelenül sokat tanultam tőle a verseléssel kapcsolatosan, mondhatom azt, hogy ő volt a példaképem.
Nagyon szépen köszönöm, hogy megtekintetted emlékversemet és köszönöm méltató szavaidat.
Szeretettel ölellek: Évi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 11. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Pongrác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
